Tisztelgés az egykori hadapródok előtt

„Ez egy tisztelgő kötet azon elődeink előtt, akik a magyar tisztképzéssel, annak előkészítésével foglalkoztak és foglalkoznak napjainkban is. E kötet a kiskatonák, a hadapródok, az alreál és főreál iskolások, a főiskolát, Ludovikát végzett, mérnök kiképzésben részt vett hallgatók iskolai mindennapjait, valamint a katonatiszti pálya kialakításához szükséges történeteket mutatja be, melyekből a mai tisztképzéshez lehet meríteni", mondta el Holló József a honvedelem.hu érdeklődésére. Hozzátette: a kötet egyben elismerést is jelent a jogelőd szervezeteknek. Mint hangsúlyozta, a könyv a Magyar Honvédség 160 éves évfordulójára készült, és emléket állít a hadapródoknak, katonai középiskolásoknak, szakközépiskolásoknak, ám azoknak is, akikből esetleg nem lettek katonatisztek, de tudósok, írók, költők, festők, orvosok, jogászok vagy politikusok váltak belőlük.„A kötet a Magyar Királyi Honvédségtől, 1868-tól, vagyis a sorkatonai szolgálat indításától egészen annak megszűnéséig, 2004-ig összefoglalja azokat a regulákat és érdekességeket, tanintézeti rendszereket és tantárgy programokat, melyek kemény, alapos, történelmen alapuló szocializációs sort biztosítottak a katonai nevelésben", tette hozzá.

Az altábornagy elmondta: a kötet a Rákóczi Növendékek és Hadapródok Alapítvány, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiadásában készült. Mint megtudtuk, a könyvben a hadapród iskolákról, a tiszti előképzés tanintézeti folyamatairól, a Magyar Néphadsereg idejében létező tanintézetekről is olvashat az érdeklődő.
Holló József azt mondta: ezek az iskolák jól felkészítették a hallgatókat a katonai felsőfokú képzésekre, a Ludovikára, vagy a Bolyai János Műszaki Kar képzésére. „Testben, lélekben, tudásban, intelligenciában, viselkedéskultúrában, valamint a kemény vallási oktatásban és a katonai hagyományok megőrzésében is élen jártak e tanintézmények", mondta Holló József.

Cseresnyés Géza a könyvbemutatón azt mondta: a kötet olyan amatőr szerzők munkája, akik komoly kutatómunkával, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum segítségével igen jót alkottak. Példaként kiemelte, hogy a Soproni Főreál már a II. világháború előtt miniszterelnököt, tábornagyot, vezérezredeseket vagy épp vezérkari tiszteket adott az országnak, ahogyan a Magyar Rádió egykori elnöke is ezen iskola padsorai közül került ki, de hangsúlyozta azt is, hogy az iskola elvégzése után sok tudós, vagy művész, orvos, tanár és szívsebész is szép pályát futott be.
A ny. ezredes végül elmondta, a szerzők terve szerint a kötethez hamarosan elkészül egy kiegészítő könyv is, amely a szóban forgó tanintézetekben végzett hallgatók nevét tartalmazza majd.

Vass Jenő ny. ezredes, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott: a kötet mindazon hallgatókról szól, akik az elmúlt 160 év alatt arra vállalkoztak, hogy tisztekké váljanak. Mint mondta, az 1867-es kiegyezés után meghozott törvény értelmében létrejött ugyan a Királyi Magyar Hadsereg, ám ezek után kétszer is megszüntették azt. Ezek után 1898-ban fogadták el azt a törvényt, amely szerint létrejöhet a Soproni Főreál, valamint a nagyváradi és a pécsi hadapród iskola.

Vass Jenő végül kiemelte: ez az egyetlen olyan kötet, amelyből a 2004-es időszakig mintegy 100 tanintézetet ismerhet meg az olvasó.