Tíz nyersanyag, amelyekért vért ontanak a jövőben

Víz

A legfontosabb kérdés, hogy mit iszunk holnap, hiszen a Föld vízkészletének mindössze 2,5 százaléka édesvíz, de ennek közel háromnegyede jég vagy hó formájában van jelen a bolygón. A kutatók szerint 2025-re majdnem kétmilliárd ember élhet vízhiányos területen, így valószínűleg a jövő háborúit az élethez szükséges egyik legalapvetőbb anyagért indítják majd. A híradások szerint Egyiptom és Etiópia lehet az a két állam, amely az elsők között csap össze a víz miatt. Tavaly nyáron az egyiptomi kormány éles hangon bírálta Etiópiának azt a szándékát, hogy felépítsék Afrika legnagyobb erőművét a Níluson. Az egyiptomi elnök bejelentette: nem akarnak háborút, de semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, ha egy csepp vízzel is kevesebb jön le a folyón.

Olaj

Az olajkészletek kimerülése már napjainkban is komoly problémákat okoznak, de mindez semmi, ahhoz képest, amivel unokáink szembesülnek majd. A gond az, hogy az olajra elsősorban, mint fosszilis energiahordozóra gondolunk, pedig rengeteg terméket készítenek belőle, fontos alapanyaga például a gyógyszeriparnak is. A kutatások szerint a mostani kitermelés mellett még 46 évnyi olajkészlet áll rendelkezésre, ami nagyon kevés ahhoz képest, hogy az igények folyamatosan emelkednek. Ráadásul ezért a nyersanyagért folytatott háborúk jellemzik már a mi korunkat is, nem beszélve a szörnyű környezeti katasztrófákról, amelyeket a kitermelés okozott.

Földgáz

A problémakör nagyon hasonló az olajéhoz, bár földgázból valószínűleg több van, mint a fekete aranyból. A kutatók szerint még 56 évnyi készlet áll rendelkezésre, viszont konfliktusokat már most is okoz rendesen. Elég Oroszország és Ukrajna között rendszeresen kiújuló „gázháborúra" gondolni. Ugyan ez egyelőre nem okozott valódi háborút, de nem kizárt, hogy a jövőben a fegyverek érvelnek majd a kérdésben. Hozzá kell tenni, hogy egész Európának nem titkolt célja az orosz gáztól való függőségének mérséklése, hiszen ez a nyersanyag stratégiai jelentőséggel bír.

Ritkaföldfémek

A szkandiumon és az ittriumon kívül még 17 fajta ritkaföldfémet ismerünk. Ezeket általában az elektronikai és a hadiipar használja fel, méghozzá egyre nagyobb étvággyal. A gondot az okozza már most is, hogy ezen nyersanyagok közel 97 százaléka Kínában található, amely simán visszaél egyeduralmával: nemrégiben elkezdte korlátozni a ritkaföldfémek kereskedelmét, amit Japán, az Egyesült Államok és Korea is élesen bírált. Az elérhető tanulmányok szerint ezek az alapanyagok nélkülözhetetlenek a legfontosabb katonai és védelmi rendszerekhez is, így nélkülük nincsenek távvezérelt rakéták, vadászgépek, lézerek, kommunikációs és radarrendszerek, éjjellátó készülékek és műholdak sem, de még az amerikai Abrams tankok navigációs rendszere vagy a rakétaelhárító rendszerek sem működnek import kínai ritkaföldfémek nélkül.

Réz

A réz az ipar egyik legalapvetőbb nyersanyaga, felhasználják csövek gyártásánál, bevonatok készítésénél és fontos az elektronikában, valamint a hadiiparban is. A bányák birtoklásáért már napjainkban is folynak fegyveres összetűzések elsősorban Afrikában, míg a világ legnagyobb készletei Dél-Amerikában találhatóak (az ismert források 540 millió tonnára rúgnak, de a geológiai kutatások szerint az Andok további 1,3 milliárd tonnát rejt). A kutatók szerint 10 milliárd emberrel számolva, körülbelül 2100-ra fogyhatnak el a bolygó réztartalékai, de az újrafelhasználás sokat javíthat a helyzeten.

Vas

A vas soha nem fog eltűnni a bolygóról, vagy még pontosabban a bolygóból, hiszen a Föld magja is tartalmazza folyékony formában. Más kérdés, hogy mikor merülnek ki az olcsón elérhető készletek annyira, hogy már ne érje meg bányászni a vasércet. Márpedig a vas a hadiipar egyik legfőbb alapanyaga körülbelül az időszámításunk előtti második évezredtől, vagyis attól a pillanattól, amikor először elkezdték használni. A washingtoni környezettudományi kutatóintézet, a Worldwatch Institute kutatóinak becslése szerint még 800 milliárd tonnányi vasérckészlet áll rendelkezésre, amiből 230 milliárd tonna vas nyerhető ki. A számítások szerint mindez – évi 2 százalékos felhasználás-bővülés mellett – 2074-ig lesz elegendő, azután pedig azzal kell megelégednünk, amit már a felszínre hoztunk.

Foszfor

A foszforról sokáig azt hitték, hogy a meglévő készletek még évszázadokig elegendőek, de a legújabb kutatások szerint már csak 30 évig lehet növelni a kitermelést a természetes lelőhelyeken. Ezek főleg Marokkóban, Kínában és Oroszországban vannak, vagyis egy maroknyi ország szolgáltatja a világ foszfor-igényének döntő részét. Márpedig ez az anyag elengedhetetlen a modern növénytermesztéshez, illetve az élelmiszeriparban is. A készletek kimerülését éhínség követi majd, ami általában nem kedvez a békés megoldásoknak.

Szén

Általában úgy gondolunk a szénre, mint egy kiapaszthatatlan energiaforrásra, pedig a számítások szerint itt is előfordulhat, hogy egyszerűen kimerülnek a készletek, vagy már nem éri majd meg felhozni az iszonyatos mélységekből az anyagot. A szakértők szerint a mostani felhasználás mellett 2072-re drámaian lecsökken az elérhető szén mennyisége, a mostaninak csak 10 százaléka lesz a bányákban. Az viszont nem kérdés, hogy az egyik legalapvetőbb fosszilis energiahordozóért ölre mennek majd a szegény államok.

Ezüst

Túl sok katonai vonatkozása ugyan nincsen, de az egészségügyi felhasználása miatt talán megérdemli, hogy ebben a listában foglalkozzunk vele. Az ezüstkészletek ugyanis 2029-re annyira lecsökkennek, hogy már csak a felszínen lévő mennyiséget lehet újrahasznosítani. Jelenleg az egészségügyi ipar kötszerek bevonására és egyéb, a fém fertőtlenítő hatását kihasználó, eljárásokra használja.

Arany

Az aranyhiány miatt valószínűleg nem esnek majd egymásnak az országok, de azért érdemes vele foglalkozni, hiszen nem csak az ötvösök, de az ipar is használja a nemesfémet. Általában telefonokban, számítógépekben is megtalálható és a gyógyszeripar is felhasználja. Az előrejelzések szerint körülbelül húsz évig tart ki az az aranyérc-mennyiség, amit még könnyen ki lehet bányászni. Ezt követően már csak a törtarany újrafelhasználásával számolhatunk. Korunk egyik legnagyobb aranyláza egyébként Mongóliában zajlik, ahol az emberek kezdetleges szerszámokkal túrják a fagyott földet néhány arany nugátért. Az ott kitermelt arany jelentős része azonban Kínába kerül, ahogy a Mongólia ásványkincseinek többsége.

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)