Több lesz a szélsőséges időjárási helyzet

Annyiszor hallani, hogy szinte már minden gyerek ismeri, a közvélemény mégsem tudja egészen pontosan, hogy mit is takar a kifejezés: klímaváltozás?

Annyira nem ismeri pontosan e kifejezést a közvélemény, hogy pontatlanul is használja. Hiszen, amit mi klímaváltozásnak nevezünk az gyakorlatilag nem más, mint a föld éghajlatának állandó változása. A közvélemény jelentős része pedig az éghajlatváltozáson a globális felmelegedést érti. E két fogalmat egymás szinonimájaként használjuk, holott tartalmuk nem egy és ugyanaz. Nézzük a klímaváltozást. A Föld klímája állandóan változik, amióta a bolygó kialakult, az éghajlatában is van változás. Jelenleg egyébként éppen egy felmelegedő szakaszt élünk meg, amit más néven globális felmelegedésnek is nevezünk. Hivatalos meteorológiai mérések bizonyítják, hogy az elmúlt 150 évben 0,75 Celsius-fokot emelkedett a Föld átlaghőmérséklete. Ez ugyan még nem tragikus érték, de ha ezt a százötven évet szakaszokra bontjuk, akkor azt láthatjuk, hogy az utolsó másfél évtized – vagyis a XX. század kilencvenes éveitől napjainkig – az az időszak, amikor is nagyon gyors felmelegedésnek lehetünk szemtanúi. És ma már egyre inkább elfogadott a klímakutatók körében az a tézis, hogy e felmelegedésben nagyon nagy szerepe van az emberiségnek is.

Igen, voltak, és ezt is írásos dokumentumok bizonyítják. Hiszen például amikor a vikingek áthajóztak Grönland szigetére, akkor ott egy zöld területet találtak, amely alapján végül is elnevezték az egész földdarabot. Ez is jól bizonyítja, hogy akkor a sziget klímája sokkal enyhébb volt, mint jelenleg. S az akkori felmelegedést igazán nem lehet az emberi tevékenység számlájára írni. Ugyanakkor az már az emberiségnek köszönhető, hogy az elmúlt másfél évszázadban jelentősen megnövekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása, s mindez hozzájárult a Föld már említett, 0,75 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedéséhez. A klímaváltozás folyamatára egyébként éppen a magyar származású Neumann János, az első számítógép megalkotója hívta fel a közvélemény figyelmét, még az elmúlt évszázad ötvenes éveinek közepén. A neves tudós volt, aki az Amerikai Egyesült Államokban számítógépen futtatta az első meteorológiai előrejelzési modellt. Ezekről a modellekről azt kell tudni, hogy nagyok a számításigényeik.

Megpróbálom feleleveníteni az általános iskolai földrajz órákon tanultakat. Ha jól emlékszem, minden egyes erőteljes felmelegedést egy erőteljes lehűlés követ. Akkor ezek szerint akkor hamarosan lehűlés következik?

Jól emlékszel, valóban ezt tanultad, sőt, kicsit korábban, még én is ezt tanultam: a földi éghajlat felmelegedése és lehűlése között megfigyelhető a ciklikusság. Azaz a felmelegedő szakaszokat mindig lehűlő szakaszok, kisebb-nagyobb jégkorszakok követték, követik. Ez mostanáig igaz is volt, mert az emberi beavatkozás ellenére a földi éghajlat önfenntartó mechanizmusa produkálta e ciklikusságot. Napjainkban viszont az emberiség létszáma már elérte, meg is haladta a 6,5 milliárdot. Vagyis ennek következtében olyan nagy lett az emberi beavatkozás mértéke a környezetére, hogy már meg van annak a lehetősége is, hogy a mostani felmelegedő szakaszt nem követi majd az eddigi szokásos lehűlő fázis, vagyis szélsőséges esetben előfordulhat akár az is – és ezt a tézist ma már egyre több klímakutató mondja magáénak –, hogy az egyre gyorsuló felmelegedésnek nem lesz vége. Vagyis kibillenhet az egyensúlyából a természet önfenntartó ereje és beindul egy önmagát gerjesztő folyamat. Vannak olyan klímamodellek, amelyek eléggé vészjóslók, és azt mondják, hogy az XXI. század végére 5-6 fokos felmelegedés is lehetséges. Klímakutatók szerint 1,5-2 fokos hőmérséklet emelkedésig még kordában tartható az éghajlatváltozás ciklikussága, utána viszont már nem.

Azaz akkor bekövetkezik a Föld legnagyobb természeti katasztrófája. Mint például a népszerű hollywood-i moziban, a Holnapután című filmben, amelyben gyakorlatilag egyik-napról a másikra kezdetét veszi a jégkorszak. Más filmek pedig azt vizionálják, hogy leáll a Golf-áramlat, s emiatt válik jégsivataggá Európa. Te, hogy látod, van ezeknek a filmeknek valóságalapjuk?

Azt kell mondanom, hogy a filmesek fantáziájának van alapja, a mozivásznon látott „világvégék" minimális lehetősége megvan. Bizonyíték erre az is, hogy a NASA néhány évvel ezelőtt, összehívta a világ legnevesebb klímakutatóit és velük együttműködve megalkotott egy projektet, amelynek feladata különféle klímamodellek kidolgozása volt. Ezeknek a modelleknek az a lényege, hogy az ismert jelenlegi és dokumentált múltbéli földi éghajlati állapotból próbálunk következtetni arra, hogy mi várható az elkövetkező években, évtizedekben, évszázadokban. Ez az úgynevezett „output" eredmény azonban sokkban függ attól is, hogy „input"-ként mit táplálunk bele. Az említett NASA-projektnek harmincöt különböző outputja volt. Ezek egyike például az, hogy a globális felmelegedés következményeként, szélsőséges esetben akár le is állhat a Golf-áramlat, vagyis az a „hőszállító szalag", amely Európa nyugati felét meghatározó kellemes időjárást biztosítja. Ha ez az áramlás leáll, akkor Európa jelentős részén a mostaninál több fokkal hidegebb klíma alakulhat ki. Persze ezeknek a klíma modellfuttatásoknak ettől homlokegyenest eltérő éghajlati „eredményei" is voltak, csak nekünk, európaiaknak a Golf-áramlat leállása volt a „legszenzációsabb".

Magyarországon is léteznek hasonló klímamodellek?

Természetesen a globális klímamodellek mellett léteznek kontinensekre, sőt régiókra érvényes modellek is. Ezeket Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat, illetve az Eötvös Lóránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékén is kutatják, futtatják, vizsgálják. Ezek a modellek is azt próbálják meg előre jelezni, hogy milyen lesz az adott régió éghajlata ötven, száz, százötven év múlva, milyen hőmérsékleti és csapadék viszonyokra számíthatnak majd akkor az emberek.

Mi várható Magyarországon?

Mivel nem szeretek jósolni, ezért arról beszélnék inkább, hogy a klímakutatás egy nagyon-nagyon nehéz feladat. Éppen ezért látnak napvilágot gyakran nagyon szélsőséges elméletek is. A Magyarországon futtatott klímamodellek outputjaként az valószínűsíthető, hogy a nyarak jóval melegebbek és szárazabbak lesznek a mostaninál. Tehát a jelenlegi átlagos csapadéknak csak a töredéke esik le a nyári időszakban. Viszont csapadékosabb téli hónapokra készülhetünk. Magyarán a mostani mediterrán térséghez igazodik majd az éghajlat, ami annyit jelent, hogy a téli időszakban a szilárd halmazállapotú csapadék helyett a síkvidéken egyre inkább a vegyes, vagy a folyékony halmazállapotú lesz jellemző. A hóhatár pedig 1500 méter fölé tolódik. Mindemellett az is szinte biztosra vehető, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága is növekedni fog.

Nem túl biztató kilátások. Mire számíthatunk még mindezek mellett?

A csapadék mellett a forró napok és a meleg éjszakák számának növekedése is nagy valószínűséggel bekövetkezik. Meleg éjszakáról akkor beszélünk, ha az éjszakai hőmérséklet nem csökken húsz fok alá. A forró napról pedig akkor ha harmincöt fokot meghaladja a legmagasabb nappali hőmérséklet. A meleg éjszaka-forró nappal száma éves szinten általában nyolc-tíz. Az előrejelzések szerint ez a szám legalább három-néggyel növekedni fog. Alapjában még ez sem lenne baj, de igazából az viseli meg az emberi szervezetet, amikor hosszú ideig 35 fok körüli hőmérséklet van. Ez már nemcsak a betegeket, hanem az egészséges szervezetet is megviseli. 2003-ban kaptunk ebből ízelítőt, amikor Spanyolországban és Franciaországban tartósan, több mint három hétig 35 fok fölött volt a hőmérséklet. S ebben az időszakban több tízezerre teszik azoknak a számát, akik közvetve, vagy közvetlenül a magas hőmérséklet, a hőség miatt hunytak el.

Én egy megtért ember vagyok. Nagyon sokáig nem hittem a globális éghajlatváltozásban, s annak a káros, esetlegesen visszafordíthatatlan következményeiben. Tudniillik, mint gyakorlott előrejelző szakember nap mint nap tapasztalok időjárási szélsőségeket. És visszalapozva az elmúlt évszázadokban, a Kárpát-medence és környékének időjárási megfigyeléseihez, jól látható, hogy itt minden előfordult, sőt annak az ellenkezője is. Volt olyan, hogy majdnem kiszáradt a Duna, de természetesen olyanról is hallottunk, hogy befagyott a folyó. Azt is írja a krónikás, hogy előfordult olyan eset, amikor Sopronban befagyott a bor a hordókban, vagy éppen korcsolyáztak a Temzén. Mostanában viszont az látható például a műholdfelvételeken, hogy egyre gyorsabban csökken a gleccserek felszíne a felmelegedés következtében. Tagadhatatlan az is, hogy a nyári időszakban olyan sarkvidéki területek olvadnak fel, amelyek tudtunkkal eddig még soha. Ezt látva kezdtem el hinni az éghajlatváltozás esetleges visszafordíthatatlan következményeiben. Első helyre téve az emberi tevékenység káros hatását. Csökkenteni kell mindenképpen az üvegház gázok kibocsátásának mennyiségét. Ez nem csak a politikusokon, hanem rajtunk hétköznapi embereken is múlik.

Akkor utolsó kérdésként a klímaváltozásról térjünk vissza az időjárás előrejelzésre. Közeledik a nyár, a szabadságok időszaka. Mire számíthatunk idén nyáron?

Tudom, az emberek nagy vágya az, hogy már tavasszal tudni szeretnék, milyen idő várható a nyári szabadságuk ideje alatt. De ki kell, hogy ábrándítsak mindenkit, mivel Magyarországon és a közép-európai térségben nem lehet olyan hosszú távú előrejelzést alkotni, amire komoly döntéseket lehetne alapozni. Természetesen az Országos Meteorológiai Szolgálatnak van hosszú távú, hat hónapra szóló prognózisa, de ennek pontossága a hónapok előre haladtával egyre rosszabb, és még az első hónapra szóló prognózis beválása sem éri el a 70 százalékot. Manapság legfeljebb tíz napra, két hétre készíthetők olyan pontosságú előrejelzések, amelyek már beépíthetők például a gazdasági döntésekbe is. S már ennek is örülni kell, hiszen amikor én ezt a szakmát 1975-ben elkezdtem még csak két napra tudtunk többé- kevésbé megbízható előrejelzéseket készíteni. Vagyis, most még nem lehet megmondani, hogy milyen idő lesz a nyári hónapok alatt. Általánosságban viszont annyi kijelenthető az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy az idén nyáron is lesznek az átlagosnál melegebb napok, mert ilyenek nálunk szinte minden nyáron előfordulnak. Aki ennél pontosabbat szeretne tudni, az nézze meg előző este a televízióban az időjárás jelentést. Egyébként én magam sem a hat hónapos prognózis alapján döntöm el, hogy mikor megyek nyaralni…

Fotó: A szerző és archív