Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Török haderő: árral szemben…

Szöveg: Vastagh László |  2011. január 1. 8:44

Míg a gazdasági és pénzügyi válság következtében a legtöbb európai ország valamint az Egyesült Államok is védelmi kiadásainak csökkentésére és haderejének leépítésére készül, addig Törökország vadászrepülőket, egyéb harci-technikai eszközöket és felszereléseket vásárol nem akármilyen tételben.

A muzulmán államban úgy vélik, ahhoz, hogy az ország biztonságát és pozícióját az instabil közel-keleti és balkáni régióban garantálni tudják az elkövetkezendő évtizedben feltétlenül szükséges a védelmi kiadások növelése.

A török védelmi költségvetés 2010-ben 16 milliárd dollár, ami az ország bruttó nemzeti össztermékének az 1,8 százaléka, amiből jelenleg négymilliárd dollárt költenek katonai eszközök vásárlására, a többit pedig kiképzésre, a létesítmények fenntartására, logisztikai háttér bővítésére és a katonai műveletek végrehajtására.

1595912141
Törökország az aszimmetrikus fegyverbeszerzést részesíti előnyben elsősorban a Kurdisztáni Munkáspárt terrorszervezet tagjaival szembeni harchoz pilóta nélküli repülőgépek, páncélozott, bombabiztos járművek és robotok vásárlása kapott elsőbbséget, melyekkel a török haderő igyekszik felvenni a harcot a lázadókkal szemben. Az eszközök beszerzése csekély összegnek tűnik, a vadászrepülők, harckocsik és tengeralattjárók vásárlása mellett. Védelmi elemzők szerint már nem ezek a fő fegyverek a mai harci körülmények között, így nagyrészt értelmetlen dollár milliárdokat költeni beszerzésükre.

Úgy tűnik, a török kormányzat mintha szembe menne a globális trendekkel és gazdasági helyzettel. A nyugati világ összes vezető országa az elmúlt időszakban leépítéseket és költségcsökkentő intézkedéseket jelentett be, sőt Görögország – Törökország régióbeli riválisa – is eladja még meg nem vásárolt tengeralattjáróját, azonban több kiadáscsökkentést nem jelentett be. Az Egyesült Államok 100 milliárd dollár megtakarítására készül katonai bázisok bezárásával és szervezeti összevonásokkal. Németország, Olaszország, Franciaország is csökkenti az új fegyverek beszerzésére szánt költségkeretét és a meglévő katonai struktúrát is átalakítják.

1595912141
Ezzel szemben Törökország szinte egész hagyományos védelmi rendszerét megújítja, fejleszti. A több mint egymillió fős török hadsereg legnagyobb beszerzési tétele a 124 db F-35 II. vadászgép, hadrendbe állításuk az évtized közepétől várható. Az eredetileg 10 milliárd dollárt meghaladó projekt keretében amerikai licensz alapján Törökországban gyártják le a repülőket, török cégek részvételével. A repülőgép megrendelésekből az európai Eurofighter Consortium sem szeretne kimaradni, ezért 20 darab Typhoon típusú vadászrepülőt adnak el Törökországnak. A vadászrepülőgépek beszerzése mellett a harckocsik modernizálása is folyamatban van, az első saját fejlesztésű harckocsi – Altay – 2015-re lesz működőképes, és majd ezt követően kezdődhet a sorozatgyártás. Az első 250 darabos szállítmány körülbelül három és négy milliárd dollárba kerül. Támadó helikopterekből ugyancsak több milliárd dolláros program keretében 50 darab, a brit-olasz AgustaWestland cég által gyártott T-129 forgószárnyast kap a török hadsereg. Emellett több száz más célokat szolgáló helikopter, több ezer páncélozott jármű, több korvett és fregatt, illetve tengeralattjáró leszállítására is sor kerül, melyet ugyancsak külföldi partnerek segítségével készítenek majd török vállalatok.

1595912142
A török haderő még Kemal Atatürk doktrínája szerint fogalmazza meg működését, felépítését és nem hajt végre agresszív, támadó akciókat, de ha az ország függetlenségét és szuverenitását támadás éri, akkor határozottan fellép. Törökország a NATO keleti szárnyának utolsó tagjaként, a NATO nukleáris politikájának keretén belül amerikai nukleáris fegyverek befogadó államaként is fontos szerepet tölt be a régióbeli biztonsági egyensúly fenntartása érdekében. Az országot instabilnak tekintett államok veszik körbe (Irán, Irak, Szíria), Oroszország sincs messze és nem szabad a görögökkel régóta fennálló konfliktust sem elfelejteni. Ebből a szempontból érthető a török fegyverkezés, hiszen az ország biztonságát szavatolni kell, különösen a fegyverkező, hasonló népességű Irán lehet aggasztó.

A hadsereg mostanáig szinte állam az államban működött ezért a védelmi rendszerekre költött pénz is sokszor átláthatatlanul áramlott fegyverekre. A helyzet változni látszik, Erdogan miniszterelnök vezette kormányzat nagymértékben visszaszorítaná a hadsereg hatalmát és civil keretek közé rendelné a hadsereg működését. A védelmi kiadás azonban a kormány kezében van, és egyelőre úgy tűnik, hogy a biztonságpolitikai célokban megegyezik a török kormány és hadsereg álláspontja.

1595912142