Törzsi viszonyok, orosz érdekek, amerikai bázis

Kirgizisztán stratégiailag nagyon fontos a nagyhatalmak számára, így nem véletlen, hogy Oroszország szinte azonnal elismerte az ideiglenes kormányt – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Georg Spöttle. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: véleménye szerint az Egyesült Államok is csak azért vár ki az elismeréssel, mivel még elemzik a gyönyörű hegyvidékei miatt Ázsia Svájcának nevezett volt szovjet tagköztársaságban történteket.

Kőolaj, földgáz: kínai érdek

A közel kétszázezer négyzetkilométeres területen elhelyezkedő, öt és fél millió lakosú ország stratégiai fontossága abban rejlik, hogy közel van Afganisztánhoz és Pakisztánhoz, vagyis azokhoz a régiókhoz, ahol a muszlin felkelők, a tálibok és egyéb felkelők vannak. Emellett az Egyesült Államok innen látja el utánpótlással az Afganisztánban harcoló alakulatait, s ugyanerről a katonai bázisról indulnak ki a német utánpótlási szállítmányok is – emelte ki Georg Spöttle, aki szerint Kína közelsége miatt is komoly szerepe van Kirgizisztánnak. Kína ugyanis szeretné megszerezi a közép-ázsiai ország ma még kiaknázatlan energiahordozóit. Különösen a földgáz fontos neki, bár kőolajból is nagy mennyiség rejtőzik a föld alatt, amely ugyancsak érdekli Pekinget.

– Az energiahordozók komoly gazdasági érdekeket mozgatnak meg a térségben. Éppen ezért azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a lezajlott hatalomátvételnek köze volt ahhoz, hogy a korábbi elnök még nem akarta kiaknázni e fosszilis energiaforrásokat, s emiatt az ország gazdasági helyzete a mélyponton volt – vélte a biztonságpolitikai szakértő.

Georg Spöttle hangsúlyozta: sajnos van esély a további harcokra az országban, hiszen Kirgizisztánban – Afganisztánhoz, Pakisztánhoz és Üzbegisztánhoz hasonlóan – törzsi hatalom van, klánok és nagycsaládok vezetik a politikát és a gazdaságot. S ilyen viszonyok között könnyen kialakulhatnak ellentétes érdekek. A klánok egy része a mai napig Oroszország felé húz, de vannak olyanok is, akik az amerikaiak felé hajlanak, nyugati mintájú demokráciát szeretnének az országban. És mivel e nagycsaládok általában felfegyverzik saját embereiket, akár folytatódhatnak is a fegyverek összecsapások.

A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor elmondta azt is, hogy véleménye szerint a harcok nem terjednek majd át a térség más országaira. Ennek ellenére Kínában már riadóztatták a hadsereget és a rendőri szerveket, hiszen Kirgizisztán pont egy nagyon nyugtalan kínai tartománnyal határos.

– Úgy vélem, az lesz a következő lépés, hogy a rendőrség és a hadsereg parancsot kap: a hétvégére fejeződjenek be a szórványos lövöldözések. Hiszen az új kormányra nem vetne jó fényt, ha nem volna képes három-négy napon belül megakadályozni a vérontásokat. Most számukra az a legfontosabb, hogy nyugalom, vagy legalábbis látszólagos nyugalom legyen az országban – fogalmazott Georg Spöttle.

Oroszország: gazdasági és kulturális befolyás

Az Oroszország-szakértő kifejtette: egyelőre még nyitott kérdés az, hogy a kialakult helyzet polgárháborúvá fajul-e, vagy sem? Pillanatnyilag annyit lehet csak tudni, hogy az elmenekült korábbi elnök, az ország déli régiójában, saját politikai fellegvárában tartózkodik, s lehetséges, hogy a fejlettebb, urbanizáltabb északi országrész és az elmaradottabb, hagyománytisztelő dél közti ellentéteket meglovagolva kívánja biztosítani politikai túlélését. Államfői posztjáról nem hajlandó lemondani, ugyanakkor azt elismeri, hogy az erőszakszervezetek és általában az államapparátus felett nincsen befolyása.

– A nagy kérdés az, hogy abban az országban, ahol a családi-nemzetiségi viszonyoknak nagyon nagy a jelentősége, Bakijev tud-e olyan szabadcsapatokat szervezni saját pozíciójának védelmében, ami polgárháborúvá fordíthatja a jelenlegi helyzetet? – mondta Sz. Bíró Zoltán, aki úgy véli: az új kormány hamarosan felveszi a kapcsolatot az elmenekült elnökkel és megpróbálnak valamilyen megoldást találni a felmerülő kérdésekre. Bakijev nagy valószínűséggel kénytelen lesz belátni, hogy még a jelenleginél is sokkal több kárral, kockázattal és áldozattal járna, ha nem fogadná el a kialakult helyzetet.

Az Oroszország-szakértő hozzátette: Oroszország első számú érdeke, hogy Kirgiztisztán ne kerüljön se az Amerikai Egyesült Államok, sem pedig Kína befolyása alá. Éppen ezért történhetett meg, hogy Vlagyimir Putyin szinte azonnal elismerte az ideiglenes kormány hatalmát. Az oroszok emellett azt is szeretnék elérni, hogy számolják fel az országban található amerikai katonai támaszpontot, és így az Afganisztánba induló északi tranzit útvonalat teljes egészében felügyelni tudnák.

Az amerikai katonai jelenlét Kirgizisztánban 2001 óta (az amerikaiak ekkortól bérlik a főváros, Biskek repülőterén lévő Manasz bázist) folyamatosan irritálta a moszkvai vezetést, akik tavaly erőteljes nyomást gyakoroltak Bakijev elnökre, hogy jelentse be az amerikai támaszpont bezárását. Cserébe több mint kétmilliárd dolláros pénzügyi segélyt ajánlottak fel, amelyre égető szüksége lett volna Kirgizisztánnak. Ennek hatására 2009. év elején a közép-ázsiai ország kormánya közölte, hogy rövid időn belül bezárják az USA által bérelt bázist. Végül azonban az amerikaiak háromszorosára emelték a bérleti díjat, így Bakijev nem fogadta el az orosz ajánlatot – hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán.