Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Törzskiképzés a Hadtörténeti Múzeumban

Szöveg: Juhász László százados |  2011. október 2. 20:59

A múltat megismerni, közelebb kerülni hozzá mindenkinek a rejtett vágya. Katonának betekinteni az előző korok, korszakok katonai eseményeibe, szokásaiba, felszereléseibe nagy élmény, hiszen a saját munkájának, elhivatottságának a korai szeletét láthatja vissza. Erre adódott lehetősége a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái egy csoportjának szeptember 29-én, amikor törzskiképzés keretében – Nyers József mérnök ezredes, parancsnok vezetésével – látogatást tettek a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (HIM).

A csoport szívélyes fogadtatás közepette lépte át a történelmi múlt kapuját. Dr. Markó György ezredes, a HIM parancsnokhelyettese előadásában ismertette a szervezet felépítését, működését. Részletes tájékoztatást adott a Múzeum, a Hadtörténeti Intézet, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár feladatáról, tevékenységi köréről. Markó ezredes elmondta, hogy a Múzeumban a Rákóczi-szabadságharc végétől, 1711-től gyűjtik és mutatják be a kiállítási tárgyakat. Különlegesség, és egyedülálló, hogy ettől az időszaktól kezdve, az Osztrák-Magyar Monarchián keresztül rendelkeznek az összes kiadott katonai szabályzattal.

Az elvi ismeretek birtokában jöhetett a tárgyi valóság.

Dr. Ravasz István alezredes, a múzeum tudományos titkára vezette végig a bemutató helyeken a csoportot, és végtelen lelkesedéssel osztotta meg magas szintű ismereteit az érdeklődő közönséggel.

Az udvaron első helyszínként látható volt az SZ-100 elektromos jelzőrendszer egy részlete. Ez így első hallásra ismeretlen volt mindenki számára, de mint „vasfüggöny", azonnal ismertté vált, hiszen sokat emlegetett rendszer volt, melyet 1965 és 1969 között, 356,7 kilométeren építettek fel az osztrák-magyar államhatár mentén.
Az I., majd II. világháborús kiállítótermekben nagyon sok korabeli fegyverzet, harci eszköz, ruházati és felszerelési anyag került bemutatásra, melyeket katonaszemmel, részletesen megvizsgált az állomány. Különlegességeket is kiállítottak, mint például a vízhűtéses géppuskát, amelyről kiderült: fagyos környezetben a hűtőrendszerét borral, vagy pálinkás vízzel töltötték fel. Ismert volt, hogy háborúk során gyakran alkalmaztak különböző harci állatokat. De harci méheket egyedül az Osztrák-Magyar Monarchiában alkalmaztak.

Műszaki alakulattól érkezett állománynak beszélve Ravasz alezredes mindig kitért az előadásában az éppen látott környezet műszaki vonatkozásaira is. Külön kiemelte az I. világháborúban, a Kárpátokban, a magyar műszakiak által megépített Árpád-vonalat: ez volt az egyetlen erődrendszer, amelyet az ellenség nem tudott elfoglalni.

Utolsó állomásként a fegyvergyűjteményből rendezett külön bemutatót tekinthették meg a katonák. Soós Péter százados, a múzeum fegyvertörténeti osztályvezetője nagy lelkesedéssel mutatta be az előtte felsorakoztatott temérdek pisztolyt, géppisztolyt, géppuskát.

 Fotó: A szerző felvételei