Új dilemmákat okoz az elmaradt afgán választás

Abdullah Abdullah visszalépésével úgy döntöttek, hogy mégsem tartják meg Afganisztánban a választások második fordulóját. A külügyminiszter háttérbe húzódásával az egész választási procedúra értelmetlenné vált – vélekedett a honvedelem.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: bebizonyosodott, hogy Hamid Karzai elnök csalt az első fordulóban. Szavazócédulák tömegeit semmisítették meg, sőt, ami még ennél is furcsább, ugyancsak tömegesen hamisították azokat. A visszalépés mögött számos elemző azt vélelmezi, hogy Abdullah Abdullah és Hamid Karzai háttéralkut kötött, hogy előbbi a visszalépése esetén milyen pozíciót kaphat. Igaz, Nógrádi György hangsúlyozta: a különalku tényét nehéz igazolni, mivel egyik fél sem hajlandó azt sem megerősíteni, sem pedig cáfolni.

Az afganisztáni helyzet egyébként ezzel a lépéssel tovább bonyolódott. Nógrádi György elmondta: Hamid Karzaival szemben immár az Egyesült Államokban is nagy az ellenállás, mivel alkalmatlan vezetőnek tartják. Ennek egyik oka, hogy hatalma mostanra Kabul harminc kilométeres körzetére korlátozódott. Csak ebben a térségben tud viszonylagos rendet biztosítani. A belső ellenállás is egyre nagyobb vele szemben, mivel rendkívül korrupt, és túlzottan Amerika-barát politikusnak tartják. A szakértő hangsúlyozta: mostanra már olyan vélemények is megfogalmazódtak Afganisztánban, hogy Hamid Karzai csupán amerikai testőrségének köszönheti életét. Afganisztán jelenlegi helyzetét három szóval lehet jellemezni: káosz, bizonytalanság és merényletek – mondta Nógrádi György, aki hozzátette: a tél beálltával ez utóbbiak – mint minden évben, úgy most is – vélhetően alábbhagynak.

Mindezek azt is jelentik a szakértő szerint, hogy az Afganisztánnal kapcsolatos eddigi stratégia megbukott. Nógrádi György elmondta: ugyan jó ötletnek tűnt, hogy a tálibokat szembefordítsák az al-Kaida támogatóival, de ebből semmi nem valósult meg. A nemzetközi közösség erői eddig a kábítószer-termelő területekkel sem tudtak mit kezdeni. Mindezek következtében a politikai helyzet is fokozódik. A biztonságpolitikai szakértő elmondta: nemrégiben lemondott az amerikai külügyi tárca egy veteránja, amire eddig nem volt példa, és az sem gyakran fordult még elő, hogy a védelmi minisztérium munkatársai nyíltan szembeforduljanak a mindenkori elnökkel. Barack Obama ugyanis 15-40 ezer fős erősítésről beszél, míg az ellenzők a kivonulást sürgetik, mivel úgy vélekednek, hogy az Egyesült Államok elvesztette a háborút. Az erősítéssel szemben foglalt állást egyébként Joe Biden alelnök is.

A legfrissebb történés pedig az, hogy az ENSZ kabuli megbízottja is megvált tisztségétől – mondta Nógrádi György. A politikus azzal indokolta döntését, hogy a nagymértékű korrupció miatt képtelen együttműködni a helyi hatalommal. Most már olyan hangokat is hallani, hogy a nemzetközi közösség ha nem is segítette elő, de hallgatólagosan tudomásul vette a választási csalásokat. Mindeközben az afgán lakosság is egyre elégedetlenebb. Mint a szakértő elmondta, ma már úgy vélekednek, hogy a szovjet megszállás alatt is jobb volt, mert volt mit enni, és minimális létbiztonságban éltek. Nógrádi György szerint így a nemzetközi közösségnek újabb dilemmákkal kell szembenéznie. Egyfelől Hamid Karzai személye korrupt volta miatt mostanra elfogadhatatlanná vált a nemzetközi közösség számára. A jelenlegi elnök helyzetét azt sem javította, hogy testvére, Ahmed Vali Karzai a CIA-tól kapott fizetést, miközben bebizonyosodott, hogy jelentős érdekeltségei vannak a helyi kábítószer-kereskedelemben.

Mindezek miatt a nemzetközi közösségnek új stratégiát kellene kimunkálni Afganisztánnal kapcsolatban – mondta Nógrádi György. Ennek egyik jele, hogy a misszióban részt vevő országok inkább a rendőrség és a hadsereg kiképzésére fektetnék a hangsúlyt. A szakértő ezzel kapcsolatban két dolgot jegyzett meg: a jelentkezők legtöbbje írástudatlan, azonban ez még a kisebbik baj. A nagyobb probléma az, hogy egy részük a kiképzés után átáll a lázadókhoz. A csapaterősítéssel is gondok vannak. Nógrádi György úgy vélekedett, hogy hiába érkezne még több katona Afganisztánba, a lázadók is erősítést kapnának Pakisztánból. Így új gondolatként már az is felmerült: a nemzetközi közösségnek talán érdeke lenne, hogy az országban katonai diktatúra jöjjön létre, mert az – legalább részben – stabilizálni tudná a pakisztáni történéseket. Mondjuk az is igaz, hogy számos állam nem hadereje bővítésén, hanem inkább a kivonuláson gondolkodik – tette hozzá a szakértő.