Új gondolkodásmód érkezik az új eszközökkel

Mi hívta életre idén nyáron az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokságot, milyen mozgatórugók következtében alakult meg a szervezet?

A parancsnokság megalakulása – a többi új szervezethez hasonlóan – jól megtervezett, megkoreografált folyamat része. Tavaly év elejétől a haderő vezetése is átalakult, hiszen megszűnt az integráció a Honvédelmi Minisztériummal, és létrejött az új, önálló Magyar Honvédség Parancsnoksága. Még e folyamat része a mi megalakulásunk is. Ahogy változnak a haderő technikai eszközei, úgy változik a gondolkodásmódja is: a soron következő lépés az integrált támogató- és tartalékos rendszer megteremtése volt.

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban?

Kilenc szervezet tartozik a parancsnokság alárendeltségébe: a logisztika majdnem teljes spektruma – kivéve a manővertámogató logisztikai elemet –, az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred, az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred, az MH Katonai Rendészeti Központ, az MH Geoinformációs Szolgálat, illetve az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ. Ugyanakkor jelenleg még folyamatban van az új koncepció mentén az új struktúra kialakítása. A hátországvédelem teljesen új alapokra kerül, a helyőrségtámogató koncepció kidolgozása szintén zajlik – ennek pilot projektje a tervek szerint hamarosan indul is Szentendrén –, és a tartalékos rendszer bővítése is mindennapos feladat. Németh Szilárd parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes nemrég adta át a tízezredik tartalékos emlékoklevelét. Vagyis számos együtthatóval számolunk, ebből következően pedig úgy vélem, lesznek még változások az alárendelt szervezetek rendszerében.

Ezek eltérő feladatrendszerű, ebből fakadóan eltérő szervezeti kultúrájú alakulatok. Nem okoz nehézséget összehangolni a működésüket?

Nyilvánvalóan teljesen másképp kell meghatározni a feladatokat a katonai rendészeti képesség, mint a GEOSZ vagy a logisztikai támogatási rendszer vonatkozásában. Ha azonban végiggondoljuk, és visszamegyünk az eredőhöz, látható: minden szóban forgó alakulat támogató funkciót lát el. Vagyis műveleti szempontból azért nincs akkora eltérés. Az idei év feladata Korom Ferenc vezérezredes és Böröndi Gábor altábornagy feladatszabása alapján a stabilitás elérése: parancsnokságként kell megfelelően funkcionálnunk. Márpedig ennyi szál összefésülése még annak ellenére sem megy egyik napról a másikra, hogy minden említett területen rendkívül jó szakemberek tevékenykednek. A vezetésnek, a működési rendnek tehát még meg kell szilárdulnia, méghozzá úgy, hogy az összes területet a lehető legnagyobb hatékonysággal irányítjuk. Ez adott esetben olyan hétköznapi dolgokat takar, mint hogy ki kivel levelezik, ki kit hív fel, milyen csatornákon áramlik az információ a parancsnokságon belül.

Parancsnoki szempontból melyik a legbonyolultabb, legösszetettebb terület?

A logisztika. Vezettem lövészdandárt, voltam haderőnem-főnök és műveleti helyettes is, de bevallom: ilyen közelről ennyire bonyolult rendszert nem láttam még eddig. Ahogy az MH ARB mindent is beszerez, ahogy a központ beszerez-raktároz-eljuttat, ahogy a Logisztikai Igazgatóság középszintű irányító szervként bedolgozik az MHP Logisztikai Csoportfőnökségének, miközben központi gazdálkodóként az elöljárói döntéseknek megfelelően használja fel az erőforrásokat, beszerzési megbízásokat ad ki, pályázatokat ír ki… Bőven van még mit tanulnom ezen a téren.

És melyik komponens adja a legtöbb feladatot a mindennapokban?

Úgy gondolom, a tartalékos rendszer, amely egyébként – mint az említett számok is mutatják – kifejezetten jól működik. Kettős nyereségről beszélhetünk, hiszen a Magyar Honvédség és a magyar társadalom egyaránt nyer ezen a képességen. Végre helyreáll az a katonai-civil kapcsolatrendszer, amely a sorállomány eltűnésével gyakorlatilag megszűnt, hiszen ha utánaszámolunk, a hivatásos és szerződéses állomány révén a lakosság körülbelül egy százaléka áll közvetlen összeköttetésben a haderővel. Ez az arány a tartalékosoknak köszönhetően jelentősen bővül, a honvédség nyitottabbá, elérhetőbbé, megérthetőbbé válik: az emberek látják, mit csinálunk, milyen feladatrendszernek kell minden nap megfelelnie a katonáknak. És a tartalékos rendszerrel összefüggésben természetesen a logisztikai rendszeren is igazítani kell.

Miként az imént említett új technológiai eszközök érkezése esetén is.

Az új technológiák érkezésével párhuzamosan a korszerűbb logisztikai támogatási rendszer kiépítése is folyamatban van, gondoljunk csak például az új raktárbázisra Veszprémben, amely már logisztikai viszonylatban is 21. századinak tekinthető. Eleinte többen is kételkedtek a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban – úgy gondolom, most, a szépen egymásra épülő mozaikokból már látszik a nagy kép. Ha például olyan új eszközök érkeznek, mint a Leopard harckocsik, az természetesen teljesen új gondolkodást, új megoldásokat kényszerít ki. Ezeket az eszközöket nem lehet a T-72-esekhez hasonlóan karbantartani vagy üzemeltetni, mint ahogy igen jelentős az eltérés egy hajdani Merkur-autószerviz és egy mai modern márkaszerviz esetében is. Ha ma kinyitom a motorháztetőt, csak egy nagy dobozt látok, amihez igazából nem is lehet hozzányúlni számítógép alkalmazása nélkül, és a hibafelvételezés sem hallás vagy a lengéscsillapító megnyomkodása útján történik: mindent a rendszerekből kell kiolvasni. Nincs ez másképp a korszerű haditechnikában sem. Úgy gondolom, ahogy a Gripenek megváltoztatták a légierő képzési, logisztikai támogatási rendszerét, úgy hamarosan a szárazföldi haderőnemben is bekövetkezik ez a fordulat az új eszközökkel.

Átképzés vagy új emberek betoborzása szükséges ahhoz, hogy tartsák a lépést?

Mindkettő. Szükség van új emberekre, fiatalokra, ugyanakkor a jelenlegi szakembergárda – úgy a katonák, mint a honvédelmi alkalmazottak – rendkívül jól képzett. Őket a szükséges mértékben tovább kell képezni, és így az új kihívásokat is tudják majd kezelni.

Milyen feladatokat ró a parancsnokság alárendeltségébe tartozó szervezetekre a járvány második hulláma?

A logisztikai és tartalékos támogató elemek számára jelenleg nincs elrendelve hagyományos értelemben vett készenléti feladatrendszer. Tervek természetesen vannak, és a tartalékosok, a mentesítők, a fertőtlenítők, illetve az MH ARB állománya egyaránt felkészült, mint ahogy a bevizsgált technikai eszközök is azok. Szakmai vonalon pedig a GAVIK és az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj napi kapcsolatban áll. Vagyis ha és amennyiben az a döntés születik, hogy ismét be kell avatkoznunk, nagyon rövid idő alatt aktivizálható a rendszer. Az MH KRK állománya emellett profi módon továbbra is részt vesz a Korridor feladat végrehajtásában, amelynek keretében biztosítják, hogy a tranzitforgalom következtében ne alakuljanak ki az autópályák mentén járványgócok. Úgy gondolom, minden józan gondolkodású állampolgár megértette, hogy ez fontos feladat, miként a járőrözés fokozására is többségében pozitív visszajelzések érkeztek. Ez a szolgálat egyébként most is a teljes országot lefedve, 24 órás váltásokban működik, elsősorban persze a helyőrségekben, csak nem a tavaszi, megerősített formában. Az MH KRK egyébként a most folyó Brave Warrior 2020 gyakorlat vonatkozásában is nagyon komoly munkát végez, mint ahogy az MH Katonai Közlekedési Központ is rengeteget dolgozik: kísérik, mozgatják, irányítják a beérkező erőket. Azt pedig talán nem a GEOSZ dönti el még, milyen időjárás lesz, de percre pontosan tudják, mi várható, ami egy ilyen gyakorlaton ugyanígy napi szinten is fontos.

A tartalékos rendszerre visszatérve: tíz év alatt gyakorlatilag a nulláról épült fel ez a képesség. Objektíven nézve mennyire tekinthető ma élőnek, bevethetőnek a rendszer?

Úgy gondolom, jók az eredmények. Hogy messze vagyunk-e még az ideálistól? Persze, még dolgozni kell rajta. De az elődeim, Takács tábornok úr és Baráth tábornok úr nagyon stabil alapokat hoztak létre. Ez egy jól kitalált rendszer, amelyet jól működtettek, és a továbbiakban is jól működtethető – ahol pedig modernizálni kell, ott modernizáljuk. Hogy csak egy példát mondjak: tavasszal például jelentős számú tartalékos vett részt a járvány miatti mentesítésekben, és tulajdonképpen nem volt különbség a hivatásos-szerződéses, illetve a tartalékos állomány teljesítményében.

Mennyire sikerült beépíteni a mindennapokba a nemzetközi tapasztalatokat, például az Ohiói Nemzeti Gárdával közös együttműködés eredményeit?

Minden nemzetközi tapasztalatot megvizsgáltunk, beillesztjük a kiképzésbe és a tartalékos rendszerbe. Csobánkán például épp most fejeződik be a felkészülés az Ohiói Nemzeti Gárdával közös 2021-es gyakorlatra – remélhetőleg a vírushelyzet is lehetővé teszi majd, hogy a század katonái részt vegyenek az Egyesült Államokban megrendezendő gyakorlaton. A kiválogatottak nagyon komolyan készülnek majdnem egy éve, és sokat áldoztak, hogy alkalmasak, bevethetők legyenek ezen a gyakorlaton. Emellett az elöljáró távlati céljai között a békemissziós feladatok is szerepelnek.

Bevált a területvédelmi ezredek rendszere?

A helyből történő toborzás révén az alakulatok 50 százalékos feltöltöttségi szintjét meghaladtuk, egyes járásokban már nem tudunk új jelentkezőket fogadni – tehát a rendszer bizonyítottan jól működik. A katonák emellett lelkesek, motiváltak, egyszerű elérni őket. Persze figyelembe kell venni, hogy számukra a civil karrier az első, de a kialakított modulok mentén tudunk haladni a képzéssel, és ezek az emberek tényleg akarják ezt. Vagyis nyugodtan kijelenthetem: ez egy sikertörténet.

Elképzelhető, hogy az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred és az MH 6. vitéz Sipos Gyula Területvédelmi Ezred mellett több hasonló alakulat is létrejöjjön a jövőben?

Az elöljárói feladatszabás alapján az 50 százalékos feltöltöttség elérése után kell áttekinteni a lehetőségeket. Egy ezred létrehozása természetesen felelős döntést igényel, és nem is egyszerű: egyaránt támaszt hivatásos és szerződéses humánerőforrás-igényt, logisztikai támogatási igényt. Néha kis dolgok is rengeteget számítanak. A nyíregyházi ezred például helyből nagyon jó körülmények közé kerülhetett, hiszen a helyi önkormányzattól került hozzánk egy használaton kívüli iskolaépület. Az infrastrukturális hiányosságok sajnos minket is sújtanak, nagyon gyorsan kellene megújítani számos területet, amely az elmúlt évtizedek során leromlott állapotba került. Ez a tartalékos rendszer egyik hiátusa is. Mindenesetre a feltöltöttségi kritérium teljesült, így hamarosan jelentjük majd az elgondolásunkat a Magyar Honvédség parancsnoka felé.

A járvány munkaerőpiaci hatásai szintén hatottak a tartalékos rendszerre.

A vírushelyzet kezelésében a HM is részt vesz, a speciális önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálati forma eleve azok megsegítésére indult, akik elveszítették a munkájukat. Ez a program is nagyon sikeres, jelenleg több mint ötszáz fő vesz részt benne, és az október 1-jei bevonulásra több mint 250 fő új jelentkezőnk van. Szerencsére tényleg tudunk segíteni azoknak, akik elveszítették a munkahelyüket. Sok jelentkező mondta már, hogy mennyire más a mai honvédség, mint amire emlékszik, vagy amilyen történeteket hallott róla. Így több mint kétszázan közülük már át is jelentkeztek szerződéses és tartalékos jogviszonyba. Volt jelentkező, aki érkezéskor azt mondta: nemhogy lefutni nem tud 400 métert, de már akkor is liheg, ha el kell néznie addig. Ma már simán futja a 3200 métert is – még nem a normaidőn belül, de teljesíti. Az emberek maguk is meglepődnek, hová tudnak eljutni. Amikor a program elindult, jóval magasabb arányban voltak a rendszerben a szolgálati járandóságban részesülők, mint manapság, az ő számuk azonban az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatti kiválással folyamatosan csökken. Ez a szolgálati forma is egyre népszerűbb a fiatalok körében, így az arányok folyamatosan változnak, fiatalodik az állomány. Ugyanakkor hozzátenném: bár az idősebb korosztálynak – magamat is beleértve – már a B-oldal forog, a tapasztalatra, szaktudásra továbbra is nagy szükség van. A lányom például sokkal ügyesebben kezeli a telefonját, mint én a sajátomat, hiszen szerintem a készülék képességeinek 15 százalékát sem használom ki. Na, most amennyiben egy Leopardnál vagy egy Lynxnél a kezelő személyzet csak az eszköz képességeinek 15 százalékát veszi igénybe, az baj. Tehát meg kell találni azt az egészséges arányt, ahol a tapasztalat és a fiatalok által birtokolt képességek a legjobban kiegészítik egymást. Ez a tartalékos rendszerre is igaz.