Új Irán-politikát ígér Barack Obama

Obama az ABC műsorában kifejtette, hogy Irán kormánya egyik legnagyobb külpolitikai kihívása lesz. Aggodalmát fejezte ki a Hezbollah libanoni síita mozgalom iránti teheráni támogatás, valamint az iráni urándúsítás miatt. Ez utóbbi szerinte fegyverkezési versenyt válthat ki a Közel-Keleten. George Bush elnökkel szemben – aki elzárkózott az Irán irányában történő közeledéstől – kijelentette: hite szerint nyitni kell Irán felé, ez az a pont, ahonnan új Irán-politikája kiindulhat.

Kifejtette: az Egyesült Államok jelzést fog küldeni arról, hogy tiszteletben tartja az iráni nép törekvéseit, de arról is, hogy “bizonyos elvárásaink vannak, miképpen kell a nemzetközi közösségben viselkedni". A január 20-án hivatalba lépő elnök elmondta, hogy gazdasági ösztönzőket fognak felajánlani Iránnak az atomprogram leállításáért cserébe, de “keményebb szankciók" is következhetnek, ha Teherán elutasító lesz.

Az interjúban Obama azt is kiemelte, hogy beiktatása után azonnal hozzáfog a közel-keleti béke előmozdításához. Ez iránti eltökéltségét csak megerősítette a gázai viszály – tette hozzá.

Korábban, kampányában többször bírálta Bill Clinton volt és George Bush jelenlegi elnököt is, amiért szerinte túl sokáig vártak erőteljes izraeli-palesztin béketeremtési erőfeszítéseikkel. A mélyebb külpolitikai nyilatkozatoktól elzárkózó Obama a gázai konfliktusról annyit mondott: “szívszorító", hogy polgári áldozatok vannak, a palesztin és az izraeli oldalon.

Arra a kérdésre, hogy milyen gyorsan tudja majd bezáratni a kubai Guantánamón működő amerikai fogolytábort, ahol terroristagyanús személyeket őriznek, úgy felelt: ez a folyamat nehezebb, mint sokan gondolják. Mint magyarázta, a táborban tartott személyek közül néhány nagyon veszélyes lehet.