Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Új légvédelmi rendszert tesztelnek a finnek

2007. január 1. 0:00

Finnország RBS–70 légvédelmi rendszert rendelt. A Saab Bofors Dynamics RBS–70 típusú, rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer gyártásáról szóló, 85 millió dollár értékű szerződést kötött a finn szárazföldi erőkkel. Az első szállítmány várhatóan 2008 végére érkezik a skandináv ország hadseregéhez. E megrendelés nyomán az RBS–70 (képünkön) gyártását 2010-ig bizonyosan folytatja a svéd cég.

A Bundeswehr 520 millió eurós felújítási projektet indít. Az EADS Eurocopter a német szárazföldi erők CH–53G típusú helikoptereinek felújítását kezdi meg a katonai technológiai és beszerzési föderációs hivatal (BWB) által hirdetett, hat évre szóló, 520 millió eurós projekt keretében. A programba a jelenleg hadrendben tartott nyolcvan CH–53-as felét tervezik bevonni. A modernizálás központjában a fedélzeti elektronika fejlesztése áll, közelebbről pilótafülke üvegezésének cseréje a Rockwell Collins által gyártott variánsra, amely négy, nagyméretű képernyőt, színes LCD kijelzőket foglal magában. Ezek váltják fel a műszerek túlnyomó részét. A forgószárnyasok magas színvonalú kommunikációs berendezést is kapnak, így képessé válnak az együttműködésre a legfejlettebb modellekkel, egyebek mellett a német szárazföldi erők repülőosztályánál működtetett NH–90 és Tiger típusú helikopterekkel. Az átalakítások nyomán a CH–53-as hadra fogható lesz bármilyen időjárási viszonyok között. A program a tervek szerint 2013-ra fejeződik be.

Tor M1 Venezuelában is? Elképzelhető, hogy Kína, Görögország és Irán után Venezuela is az orosz Tor M1 típusú légvédelmi rakéta-rendszer beszerzése mellett dönt, a hírek szerint egy 290 millió dolláros üzlet keretében. A dél-amerikai ország úgy tervezi, hogy az új fegyver interoperábilis lesz a nemrég Kínától és Oroszországtól vásárolt radarokkal és vadászgépekkel.

Kanada német harckocsik vásárlását tervezi az afganisztáni feladatokhoz. Kanada nyolcvan Leopard 2 A4 harckocsi vásárlására készül a német szárazföldi erők tartalékából, a NATO többnemzeti erők kötelékében Afganisztánban szolgáló kontingense számára. Az észak-amerikai ország ugyanakkor további húsz, legújabb fejlesztésű – akna elleni védelemmel is ellátott – Leopard 2 A6M beszerzését is tervbe vette. Ezt a variánst azonban a német gyártó, a Krauss-Maffei Wegmann cég nem képes azonnal szállítani, így Ottawa egyelőre bérlésüket fontolgatja a negyven ilyen harckocsit hadrendben tartó Bundeswehrtől. Kanada egyébként egy 2500 fős kontingenssel van jelen Dél-Afganisztánban, míg Németország 2950 katonával vesz részt a NATO ISAF-missziójában.

Románia 48 új vadászgépet vásárol. Románia a következő néhány év során negyvennyolc új vadászgép vásárlását tervezi, hogy öregedő légierejét a NATO-elvárások szerint modernizálja – jelentette be Sorin Frunzaverde védelmi miniszter február végén. Déli szomszédunk, mint a NATO és az Európai Unió tagállama, támogatja az iraki és az afganisztáni katonai műveleteket, de szovjet gyártmányú MiG–21-esei nem alkalmasak missziós küldetésre. „Feladatokat kell teljesítenünk a NATO-ban és az EU-ban, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy Romániának szüksége van többcélú vadászgépekre. Remélem, az idén el tudjuk indítani a beszerzési folyamatot" – mondta Frunzaverde egy interjúban. A múlt év októberében kinevezett védelmi miniszter szerint a beszerzések 2014-re érnek véget, addig Románia nyolcvan MiG-jét, melyek az egykori Varsói Szerződés légierejének gerincét alkották, fokozatosan kivonják a rendszerből. Frunzaverde azt is elmondta, hogy hamarosan befejeződik a román hadsereg átalakítása. A csapatoknál ma már 90 ezer hivatásos katona szolgál, a korábbi 300 000 fős sorozott állomány helyett. A miniszter hozzátette: az Egyesült Államok hadereje számára felkínált létesítmények az év második felére válnának fogadóképessé, az első egységek érkezése az őszre várható. Románia 2005 decemberében öt helyszínt nevezett meg, ahol az USA katonai bázist hozhat létre. Ezek közül az egyik, a Constanta melletti Mihail Kogalniceanu támaszpont, kizárólag az amerikaiaké lesz, de a felek tárgyalnak a Fekete-tengerhez közeli Fetesti, Babadag és Smardan, illetve a Brassó megyei Cincu használatáról is. Mindez annak a folyamatnak a része, melynek keretében a Pentagon Nyugat-Európából áthelyezi erőinek egy részét a forrongó térségekhez (Közel-Kelet, Balkán) közeli, kisebb támaszpontokra.

Összeállította: Feith László