Új utakon

Az új kihívásoknak megfelelően átalakul az altisztképzés is.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a haditechnikai eszközök beszerzése mellett egy átfogó szervezeti átalakítást is magában foglal. Miért volt az utóbbira szükség?

A Magyar Honvédségben jelenleg óriási változások zajlanak, minden átalakul: a szárazföldi haderőtől kezdve a légierőn át a logisztikáig. A haderőfejlesztés gyakorlatilag a honvédség minden szegmensét érinti, a technikai korszerűsítés pedig szükségszerűen magával hozza a szervezeti átalakításokat is. Ennek részeként jött létre 2020. augusztus elsején a Magyar Honvédség Transzformációs Parancsnoksága, alárendeltségében az MH Altiszti Akadémiával, az MH Bakony Harckiképző Központtal, az MH Béketámogató Kiképző Központtal, valamint az MH Ludovika Zászlóaljjal. Ebből is látszik, hogy kiemelt feladatunk a tiszt- és altisztképzés.

Bozó Tibor vezérőrnagy

Mi volt az előzménye a parancsnokság megalakulásának?

1999 márciusában Magyarország a NATO tagja lett. Ez önmagában is óriási változást jelentett. A NATO-orientációval a Magyar Honvédség különböző szervezetei egyaránt foglalkoztak, azonban korántsem egységesen. A parancsnokság ezt a tevékenységet centralizálja, irányt ad ennek a munkának, tulajdonképpen úgy működik, mint egy gyűjtőlencse. A NATO-orientációval foglalkozó sok-sok katonai szervezetet tehát mostantól egyetlen elem gyűjti össze, ilyen értelemben is kiemelten fontos, úttörő munkát végzünk.

Az MH Béketámogató Kiképző Központ szintén az új szervezet alárendeltségébe került.

Mit értünk jelen esetben transzformáció alatt?

Azt, amit minden más esetben is: átalakítást. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program – melynek keretében már nem is 2026-ig, hanem a változásokhoz alkalmazkodva 2030-ig tervezünk – egy hihetetlenül bonyolult és komplex rendszer, amely valóban a Magyar Honvédség teljes egészét érinti. A haderő átalakítása során olyan új feladatok jelentkeztek és jelennek meg szinte folyamatosan, amilyenekkel eddig még nem találkozhattunk. A gyalogsági fegyverektől a harcjárműveken, harckocsikon át az önjáró lövegekig, a légvédelmi képességig minden megújul. Ez pedig maga után vonja, hogy a gondolkodásmódnak is meg kell újulnia. Egyebek mellett a szovjet technikáról is most állunk át véglegesen a NATO-rendszerekre, ami a személyi állomány részéről ugyancsak más hozzáállást igényel. A technikai fejlesztés tehát szellemi paradigmaváltást is eredményez.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egy hihetetlenül bonyolult és komplex rendszer, amely a Magyar Honvédség egészét érinti.

A kihívásoknak megfelelően kell átalakulnia a tiszt- és altisztképzésnek, újra kell gondolni és alkotni a szabályzókat. Csak egy példa: a tatai dandárhoz folyamatosan érkeznek az új harckocsik, az állomány felkészítése már aktív szakaszába lépett. A Leopardokat nem lehet úgy kezelni, mint a T–72-eseket, más filozófiát, kultúrát, kiszolgálást, logisztikai hátteret, sőt más oktatási rendszert igényelnek. A tanintézetekben jelenleg még a szovjet haditechnikát tanulmányozzák, sajátítják el a hallgatók, ám azzal a jövőben már nem sokat érünk. A frissen végzett tiszteknek, altiszteknek hamarosan az aktuális technikával kell tökéletesen tisztában lenniük. Amikor én fiatal tiszt voltam, szinte mindennek volt normája, a legegyszerűbb tárazástól kezdve egészen a bonyolultabb műveletekig. Itt most nincs minta, egy vadonatúj rendszer kezelését kell megtanulni az alapoktól. A transzformációnak tehát ez is a lényege, a parancsnokság tevékenységének ez is a részét képezi. Úgy is mondhatnánk, hogy ami a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban nem anyagi jellegű, hanem az elméleti munkához, a tudáshoz, a szellemi tőkéhez kapcsolódik, az mind-mind transzformációs feladat.

Az MH Altiszti Akadémia kiképzőire továbbra is fontos szerep hárul.

A parancsnokság létrejöttekor ön úgy fogalmazott: mostantól nem fogadja el senkitől az „így szoktuk” kifejezést. Ezek szerint a szervezeti kultúra is teljesen átalakul?

A Magyar Honvédség rendszerekben tervez, működik, miként az egyes katona is rendszerszemléletben gondolkodik. Ám most, a fejlesztések miatt új rendszerszemléletre van szükség. Éppen ezért az „eddig így csináltuk, most is így fogjuk” mentalitás itt már nem élhet meg. Az új technika teljesen más gondolkodásmódot igényel, és ez most igaz a Magyar Honvédség valamennyi szegmensére. Az „így szoktuk” válasz pláne elfogadhatatlan nálunk, a parancsnokságon, ahol – mint azt korábban már említettem – úttörő munkát végzünk. Úgy kell előre gondolkodnunk, terveznünk, hogy közben tisztában vagyunk vele: ilyen jellegű átalakítás itt még soha nem folyt. Az élet tehát alaposan felülírta az „így szoktuk” hozzáállást. Ebből az aspektusból nézve a semmiből keletkeztünk és járatlan úton haladunk. Ráadásul úgy, hogy minden változásra nagyon gyorsan kell reagálnunk, és mindenkit ennek megfelelő módon kell felkészítenünk. Versenyt futunk az idővel.

Az MH Bakony Harckiképző Központ számos nemzetközi gyakorlatnak biztosít helyszínt.

Tudják tartani a tempót?

Igen, bár nem egyszerű. Ez nem egy rutinfeladat, itt olyan változások történnek, amire eddig példa sem nagyon akadt máskor vagy máshol. A határainkat kell feszegetnünk. A parancsnokság éppen azért jött létre, hogy új utakat keressen, új rendszereket dolgozzon ki. Hiszem és tudom, hogy sikeresek leszünk.

Az MH Transzformációs Parancsnokság feladatai között a tisztképzés kiemelt helyen szerepel.

Mit tart jelen pillanatban a legnagyobb kihívásnak?

A legjobb jelöltek tévedés nélküli kiválasztását: mindig a megfelelő emberek kellenek majd a megfelelő helyre, ugyanis sem lehetőség, sem idő nincs a kísérletezgetésre.

Fontos cél, hogy a honvédség leendő tisztjei alapos katonai műveltséggel rendelkezzenek.

Ha 2030-ból visszatekinthet a munkájára, milyen eredménnyel lenne elégedett?

Személyi és technikai részre bontanám a választ. Akkor leszek elégedett, ha az állomány – legyen szerződéses, hivatásos, tartalékos, legénységi, altiszti, tiszti – olyan katonákból áll majd, akik tájékozottak, eligazodnak a világ dolgaiban, műveltek, igazi 21. századi emberek. Másfelől alapos katonai műveltséggel is rendelkeznek. Ebben egyaránt benne van a hazai és a nemzetközi tudás, hogy idegen nyelveken képesek katonai vonatkozásban is kiválóan kommunikálni, a kihívásokra pedig gyorsan és jól válaszolnak. Ami a technikai részét illeti, szeretném, ha úgy hajtanánk végre a hadrendbe állítást és ezt az óriási átalakítást, hogy amikor végzünk, a világ elismerje: igen, a magyarok nagyon jól csinálták. Lám, megvan az erejük, mert meg tudták teremteni maguknak.

Már megkezdődött a Leopard 2 típusú harckocsik kezelőszemélyzeteinek kiképzése.