Újabb áldozatok a Tahrír téren

Az éjszaka a téren a két tábor közötti harc jegyében telt el, jobbára kövekkel és botokkal, bár több ízben hajítottak a felek egymás felé benzines palackokat. Kórházi források szerint 630 fölött van a legújabban megsebesültek száma.

A kairói tüntetések, amelyek január 25-én kezdődtek, szerdán fajultak el, azután, hogy Mubarak előző éjjel jelezte: szeptemberig a helyén marad, az akkori választásokon viszont nem indul. Ezután jelentek meg az utcán az elnök hívei, akik szerint az államfővel szembeni követelések teljesültek, nincs ok a további tiltakozásokra. Az elnök lemondását követelők nem így látják, ők azonnali távozását követelik jelszavaikban és transzparenseiken.

Nehezen ellenőrizhető híresztelések kaptak lábra a heves összecsapások magyarázataként. Ezek a külföldi összeesküvéstől a gengszterek utcai megjelenéséig terjednek. Az al-Maszri al-Jóm című független lap csütörtöki számában azt írta, hogy azok a lovasok, akik a Tahrír téren végigrobogtak előző nap, és hosszú botjaikkal ütötték-verték az útjukba kerülőket, bűnözők voltak, akiket hírek szerint az uralkodó Nemzeti Demokrata Párt képviselői bíztak meg.

Az egyiptomi főváros bejáratait a hadsereg és az elnök lemondását követelők közül spontán módon toborzott civilek – jobbára fiatalemberek – ellenőrzik sűrű egymásutánban elhelyezett ellenőrzőpontokon. A rendőrség az utcán nem látható.

A hadsereg csütörtök délelőtt cáfolt egy korábban napvilágot látott hírt, amely szerint letartóztatott egy csoportot az elnök lemondását követelők soraiból. Külön felhívásban tartotta szükségesnek figyelmeztetni a lakosságot, hogy mindenki óvakodjon lopott katonai egyenruhát ölteni, mert ez súlyos büntetést von maga után.

Az egyiptomi gazdaságnak a bezárt boltok és bankok, a szünetelő tőzsde, általában a válság egyelőre felmérhetetlen károkat okoz.

Az internet és a mobiltelefon-hálózatok – a világon sehol sem látott több napos szünet után – szerdán helyreálltak, bár a feltöltőkártyákért sok helyen sorba kell állni.