Újabb információs tábla és emlékkereszt az Isonzónál

Az első világháború idején nagyon súlyos harcok folytak a Komeni-fennsíkon található, akkor Selo néven ismert település környékén, amelyben mind az olasz, mind az osztrák–magyar csapatok rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek. 1917 nyarán és őszén közvetlenül a falu keleti szélén húzódott a frontvonal. A 11. isonzói csata idején itt harcolt a m. kir. 41. honvéd gyaloghadosztály Schamschula Rezső tábornok irányításával.

Az alakulatba tartozott a nagykanizsai 20. és veszprémi 31. gyalogezred is, amelyek az 1917. szeptember 4-én végrehajtott ellentámadás során szenvedték el a háború alatti legsúlyosabb veszteségüket. Az akció másnapján az olasz tüzérség felgyújtotta a Kipfel dolinát, s a tűz átterjedt az itt található kavernára is, amelyben 18 zalai honvéd lett a lángok áldozata. A nagykanizsai és a veszprémi honvédek itteni harcainak a története a Nagy Háború Blogon megjelent írásokból részletesen megismerhető.

Fülöp András szervezésében a Szent György Lovagrend, a Letenyei Polgári Egylet, a Zala Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány együttműködésében került sor az új információs tábla felállítására a Miren–Kostanjevica Önkormányzatához tartozó területen. A Mauricij Humar polgármester által vezetett helyi önkormányzattal évek óta nagyon jó a magyar civilszervezetek kapcsolata, s ez már az ötödik közösen felállított információs tábla a területen.

Az eseményhez kapcsolódó, Letenyéről indult buszos kegyeleti emlékutazáson ötven Zala vármegyei érdeklődő vett részt, akik között 10-től 88 éves korig voltak utasok, akiknek közel fele a 16–25 éves korosztályt képviselte. Az átadási ünnepséget megelőzően a római katolikus templomban Molnár Árpád csesztregi plébános a helyi plébánossal és szlovén hívekkel közösen mondott latin nyelvű litániát.

Magyarország Szlovéniai Nagykövetsége képviseletében részt vett a programsorozaton Kaputa László véderő, katonai és légügyi attasé is, aki az átadási ünnepségen magyar és szlovén nyelven mondott beszédet a hallgatóság részére.

A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kutatói, Pintér Tamás, Rózsafi János és Stencinger Norbert a terület jelentőségét és a harcok történetét, a temetkezés és lelkigondozás szerepét mutatták be az ünnepségen, majd ezt követően a falu melletti Kipfel dolinában, illetve a Gorjanskóban található osztrák–magyar katonai gyűjtőtemető felkeresése során. A gorjanskói temető lett a Selo mellett elesett honvédek végső nyughelye, ahol az utazás résztvevői szintén megemlékezést tartottak és koszorút helyeztek el.

A tolmácsolásban a szlovéniai József Attila Kultúregyesület elnökségi tagja, Csík Gyula volt a résztvevők segítségére.

A Kipfel dolinában Vida László, a Letenyei Polgári Egylet elnökének a kezdeményezésére egy emlékkereszt is felállításra került, amelynél koszorút, szalagot helyeztek el az esemény résztvevői. A szélesebb nagyközönség előtt eddig ismeretlen szlovéniai helyszínen egy újabb, magyar vonatkozású emlékhely jött létre a magyar civilszervezetek és a helyiek együttműködésének köszönhetően.