„Űrpolitika egy új űrkorszak hajnalán”

Az eseményen - egyebek mellett - Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország űrpolitikájáról, valamint a világűr és a kiberbiztonság kapcsolatáról szerezhettek bővebb ismeretekkel a résztvevők.

Dr. Mártonffy Balázs, az AKI vezetője köszöntőjében elmondta, mennyiben különbözik az űrszektor a Földön kutatott területektől. „Tanulmányaim és kutatásaim során mindig arra a következtetésre jutottam, hogy egyes területek, kezdve a klímapolitikától a kiberbiztonságon át az űrtudományig, a kezdetekben olyan kihívások, amelyekkel azelőtt még nem találkoztunk. Igaz az is, hogy az űr más, mint az eddigi területek, de valójában vannak olyan általános szabályok – főleg a nagyhatalmi versengés szabályaiban és a nem állami szereplők részvételében -, amelyek igazak az űrben is, éppúgy, mint a Földön” – mondta.

Dr. Bartóki-Gönczy Balázs, a VTKM vezetője arról beszélt, hogy miben más az új űrkorszak. „Három szakaszra bonthatjuk a világűr politikájának fejlődését. Az első szakasz a Szputnyik 1-től egészen az 1970-es évekig, az angol űrprogram végéig tartott, amit egy együttműködésre épülő, sokkal inkább a tudományos kutatásokra összpontosító időszak követett. Az új űrkorszak lett a harmadik szakasz, amit három szempont szerint jellemezhetünk. Az egyik az, hogy sokkal több állam vesz részt a világűr meghódításában, másrészt a presztízs mellett a profit is céllá vált. A harmadik az általános geopolitikai feszültség, amely kivetül a világűrben végzett tevékenységeke is” – emelte ki.

Szesztai Dávid, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője előadásában Magyarország űrstratégiájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az űr mindannyiunk életében jelen van. „A mobiltelefonjainkban, a banki átutalásokban, az időjárásjelentésben, hogy amit megeszünk, abban mennyi műtrágya van, hogy elönt-e minket az árvíz vagy abban, hogy meg tudjuk figyelni mi zajlik a határaink közelében. Célunk, hogy 2030-ig Magyarországon az űrszektor a globális értékláncban megfelelő helyet kapjon” – emelte ki.

Dr. Csizmadia Gábor, az AKI kutatója a USA űrpolitikájáról szóló előadásában elmondta: felismerték azt, hogy a világűr és a Föld körüli pálya gazdasági és kereskedelmi szempontból versenyképes terület. A kereskedelemi szereplők száma folyamatosan növekszik, ahogyan egyre nagyobb az igény a további objektumokra, rádiófrekvenciákra is. A világűr „zsúfoltabbá” tételével azonban nő az űrhulladék jelenléte is, amit az Amerikai Egyesült Államok biztonsági kihívásként kezel. „Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha egy másik állami szereplő a saját műholdját elpusztítja, és az ezáltal keletkezett hulladék mennyire veszélyezteti a többi, adott esetben amerikai objektumokat, illetve műholdakat a Föld körüli pályán? – mondta. A kutató azt is hozzátette, a különböző amerikai katonai sikerek jelentős mértékben az űrtechnológiának voltak köszönhetők.

Edl András, a VTK kutatója Kína és Oroszország űrpolitikájáról tartott előadásában összefoglalta Oroszország katonai képességeit – ilyenek például a magasfokú felderítő-, és nukleáris előrejelző rendszerek, a Légi- és Űrerők, az elektronikus hadviselés, a lézerek és zavaró berendezések, a kinetikus teszt végrehajtása vagy a Kosmos 2543 műhold fejlesztése, amely orbitális pályára állva képes bizonyos űreszközöket követni. Ezt követően Kína űrstratégiájáról is beszélt. „Kína is szeretne egyebek mellett egy saját műhold konstellációt. Hosszútávon a Marssal kapcsolatban terveznek küldetéseket végrehajtani. Az ellátási láncban Kína egyedülálló helyzetben van, ugyanis az amerikai űripar ellátási láncán belül is viszonylag domináns a pozíciója. E lánc bizonyos kulcsfontosságú elemei náluk találhatók, például a mágnesek piacának 98 százaléka” – mondta.

Ezt követően dr. Bartóki-Gönczy Balázs, a VTKM vezetője ismertette az Európai Unió űrpolitikáját. „Az Európai Uniónak önálló stratégiával kell rendelkeznie, azonban fontos, hogy az egyes államok hogyan szabályozzák az űrtevékenységet, ugyanis nemzetközi közjog már nem fedi le az összes nyitott kérdést a világűr szabályozásával kapcsolatban” – hangsúlyozta.

Dr. Nyáry Gábor, a Nemzeti Közszolgálti Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézet (KBKI) kutatója a világűr és a kiberbiztonság kapcsolatát foglalta össze. „A kereskedelmi űrkutatás fellendülése kellemetlen következményekkel is járhat a biztonság tekintetében. A szoftverek, amelyek a műholdakat irányítják, kis túlzással könnyen feltörhetők lehetnek, ezért a kiberbiztonság a világon kulcsfogalommá vált” – figyelmeztetett. Hozzátette, a hadviselés fontos részei a műholdak a felderítés, a korai előrejelzés, a navigáció és az adatközlés tekintetében is. „A kiberhadviselés vélhetően az űrben folyó rivalizálás egyik alapvető szegmense lehet” – mondta.