Üzenet a katonatársadalomnak

Mindössze harminc gyertyát és liturgia levezetéséről szóló információs lapot hozott magával Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és kísérete a Honvédelmi Minisztériumba, azonban hamar kiderült, hogy akár negyven-ötven darabbal is készülhetett volna, olyan sokan jelentek meg a gyertyaszentelésen és a balázsoláson.

„Megmondom őszintén: az Úristen humora most is működik” – jegyezte meg a dandártábornok, a rendezvényen megjelentek köszöntése után.

A római katolikus egyházban, február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe a téli hónap második napja egyúttal a megszentelt élet, a szerzetesi hivatások napja. Berta Tibor dandártábornok az ünnepről szólva elmondta: ezen a napon arra emlékezik az egyház, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta a kisdedet a jeruzsálemi templomban.

„Jézus születése után negyven nappal őt a törvény előírása szerint ki kellett váltani, mint elsőszülöttet, mert akkoriban minden elsőszülött gyermek az Úrnak szentelődött Izraelben, tehát felnőve templomi szolgálatra voltak rendelve. Másrészt a zsidó vallás alapján az édesanya a szülés utáni negyven napos tisztulási folyamat alatt nem vehet részt istentiszteleten” – részletezte a katolikus tábori püspök.

A Magyarországi Katonai Ordinariátus vezetője hozzátette: a gyertyaszentelés ősi hagyománya innen ered, ugyanis a vallási rituálén jelen lévő agg Simeon és Anna prófétaasszony felismerte az Isten küldöttét a gyermek Jézusban, akit előbbi a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezett. A főpásztor az ünnepségen rámutatott, hogy Jézus a szent szolgálat alóli kiváltása miatt a Szent Családnak nem kellett volna elmenni Jeruzsálembe, hiszen azt lakhelyükön, a galileai Názáretben is meg lehetett volna tenni.

„Ez azért fontos, mert Lukács evangélista ki akarja emelni, hogy a templom nagyon fontos helyszín: az Istennel való találkozás helye. Éppen ezért azt szoktam mondani erre a rendezvényteremre, hogy ilyenkor ez mindig templom, bármennyire is világi környezet, végtére mi itt valójában Istenhez szeretnénk odafordulni. Ezért tartom fontosnak a gyertyaszentelő eseményt: pontosan arról van szó, hogy egyfajta érzékletes gyakorlatban az ember a gyertya fénye által világosságot nyer” – fogalmazta meg az ünnep jelentőségét.

A katonai-egyházi esemény úgynevezett balázsolással zárult, vagyis Szent Balázs 4. században vértanúhalált lelt sebastiai püspök február 3-i ünnepnapja alkalmából tartott Balázs-áldás kiosztásával. A katolikus egyház a Diocletianus és Licinius római császárok uralkodása idején élt csodatevő gyógyító-püspök halála napján (vagy a rákövetkező vasárnapon) könyörgő imádságban fordul Istenhez, hogy őrizze meg a híveket a testi-lelki bajoktól, kímélje meg őket a betegségektől.

Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök a rendezvényt követően honlapunk kérdésére azt mondta: a katonaság számára az ünnep komoly jelentőséggel bír.

„Mi, akik a katonaságban katolikusok, keresztények vagyunk, üzenettel rendelkezünk az egész katonatársadalom felé. Nekünk egyfajta tanúságtételt kell tennünk a világ világosságáról, Jézus Krisztusról – a mindennapok tanúságtételét a szolgálatban, a kötelességteljesítésben, a szeretetben, az áldozatvállalásban” – hangsúlyozta a katolikus tábori püspök.