Védett fajok a gyakorlótereken

Sajnálatos módon, a társadalom jelentős része azt hiszi, hogy a Magyar Honvédség minden „mozdulatával" környezetszennyező tevékenységet folytat: a katonai építkezések, kiképzések, és gyakorlatok következtében pusztulnak a honvédségi kezelésű területeken lévő természeti értékek. Szerencsére a Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei és a „zöld" szakemberek tisztában vannak azzal, hogy ennek pontosan az ellenkezője igaz, azaz a Magyar Honvédség kezelésében lévő gyakorló-, és lőtereken található meg arányaiban a legtöbb védett természeti érték.

A sereg egyébként az 1990-es évek eleje óta foglalkozik kiemelten a kérdéskörrel. A természetvédelmi munkát a lőterek és gyakorlóterek teljes körű állapotfelmérésével kezdték. Éveken át tartó munkával vették számba a növényeket, az állatokat és az élőhelyeket is.

– A honvédségi környezetvédelem hazánk Európai Uniós csatlakozása óta még hangsúlyosabb. A fokozottan védett növények és állatok ekkor kerültek bele a Natura 2000 elnevezésű programba, vagyis EU-s védelem alá kerültek – mondta Balogh Rita tanácsos a HM Infrastrukturális Ügynökség környezetvédelmi osztályának vezetője, aki szakemberként maga is részt vesz a honvédségi gyakorló-, és lőterek (a teljes körű állapotfelmérést követő) természetvédelmi kezelési terveinek kidolgozásában. A tervek legfontosabb célkitűzése, hogy a katonai tevékenységet összhangba hozzák a természetvédelmi célokkal. Azaz meg kell találniuk a megoldást arra, hogy miként lehet egy adott területen a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve katonai kiképzést folytatni.

A nagyobb honvédségi területekre már elkészült a kezelési terv, a kisebb gyakorlótereken pedig 2009-ig kell elvégezniük ezt a feladatot.
Ezzel párhuzamosan kezdik el a nagyobb gyakorlóterek természetvédelmi kezelési feladatainak kidolgozását. Ennek legfontosabb célja pedig a védett populációk állapotának megóvása, például vízszabályozással, az invazív (betelepült, nem őshonos) fajok irtásával, illetve a területen folyó mezőgazdasági tevékenység szabályozásával.

A Magyar Honvédség gyakorló-, és lőterein egyébként több tucatnyi védett növény, illetve állatfaj található. Például a fokozottan védett rákosi vipera második legnagyobb populációja a táborfalvai lőtéren él. De ugyancsak található itt szép számban túzok, s az országban egyedülálló, és fokozottan védett élőhelyként a homokbuckás, nyáras-borókás, árvalányhajas gyepmozaik. Megjegyzendő: a tízhektáros táborfalvai lőtér több mint a fele jelentős természeti értékkel bíró terület.

Hasonló a helyzet a 250 négyzetkilométer kiterjedésű, Várpalota és Hajmáskér közötti honvédségi gyakorló-, és lőtérrel. Ezen a területen védett élőhelyként a dolomit sziklagyepet, a sziklafüves lejtős sztyeppéket, a mészkedvelő tölgyeket és a karsztbokor erdőket tarják számon. A terület fokozottan védett növénye a magyar gurgolya és a boldogasszony papucsa, míg az állatok közül a faligyík és az árgusszemű cincér különösen védett.
A kisebb lőterek közül kiemelkedik az ócsai, amely a tartós szegfű legnagyobb hazai lelőhelye. Erről a virágról tudni kell, hogy kifejezetten jót tesz neki, ha letapossák. Szaknyelven szólva szüksége van a „bolygatásra", ez nélkülözhetetlen szaporodásához.

Ugyancsak komoly probléma a motorosok és quadosok megjelenése. Nem elég, hogy letapossák a védett növényeket, száguldásukkal még a talaj erózióját is elősegítik. Sajnos a honvédségi környezetvédelmi szakemberek kezében nincsenek meg a megfelelő eszközök, így a sebesség szerelmesei ellen jelenleg semmit nem tudnak tenni.

Fotó: Rácz Tünde