Világháborús kémhistória mai nemzetbiztonságiaknak

„…a katonai szervek szerepe és így súlya is megerősödött 1939 után… A keleti fronton értelemszerűen a honvédség feladata volt, hogy az általa megszállt területeken biztosítsa a (köz)rend fenntartását is” – írja Kovács Tamás könyve bevezetőjében, megjegyezve, hogy a Vörös Hadsereg ellen, a frontvonalon zajló harcok mellett a honvédségnek biztosítania kellett az utánpótlásvonalakat, gazdaságilag kiaknáznia a megszállt területeket, illetve fellépnie a partizánok ellen, s mindez nem tudott volna működni hatékony hírszerző és elhárító munka nélkül. A korszak imént vázolt frontvonalas, illetve – mindenekelőtt – „otthoni” titkosszolgálati tevékenységét regénybe illő részletekkel ismerteti művében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense.

A Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban dr. Kenedli Tamás ezredes, a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsának titkára nyitotta meg a pódiumbeszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót, és szólt a tanács gondozásában elkészült 239 oldalas tanulmányról, illetve mutatta be annak szerzőjét. Dr. habil Kovács Tamás egyetemi docens, az NKE Rendészetelméleti és -történeti Tanszékének vezetője közel három évtizede kutat és publikál – változatos témákban –, fő kutatási területeként az államvédelem és rendészet kérdéskörében.

„Boldogan mutatjuk be az elődök hagyatékát az utókor számára. A könyv segít a titkosszolgálati szakembereknek jobban eligazodni a szakmájukban és formálja jövőbeli gondolkodásukat” – fogalmazott Kenedli Tamás.

Az elsősorban nemzetbiztonsági szakember számára készült mű azonban túllépve eredeti célján a történészek, illetve a XX. századi történelmünk iránt érdeklődők számára szintén hasznos és izgalmas olvasmány. A második világháború magyar szempontból kulcsfontosságú eseményeiről (például a sikertelen kiugrási kísérletről) olyan háttérinformációkkal szolgál, melyek ismeretében sokkal jobban (újra)értelmezhetőek a nyolcvan évvel ezelőtti történések. 

„A brit és amerikai szövetségesek nem voltak egymással olyan jó viszonyban, mint ahogyan azt sokan gondolják, a németek pedig bennünk nem bíztak annyira” – mondta a bemutatón a szerző, dr. Kovács Tamás hozzátéve, hogy az ellentmondásokkal teli háborús viszonyok pontos megértése és az ellenségkép felvázolása „nem egyszerű”.

Az ellenségképről külön fejezetben értekezik, ezenkívül szintén olvashatunk a kémelhárítás korabeli szervezeti felépítéséről és módszertanáról, s a második világháború közben visszatért területeken (Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Dél-vidék és Muraköz) zajló elhárító munkát szintén felvázolja az NKE egyetemi docense.

A magyar szervek közötti konkurenciaharc és integrációs törekvés a világégés első éveiben és közepén számítanak fontos szakmatörténeti momentumnak, aztán a háború záróidőszakában a „frontmunka”, a német szövetségesekkel (majd megszállókkal) való együttműködés, a kiugrási kísérlet és a nyilas uralom formálta a magyar hírszerzés és kémelhárítás történetét – derül ki a leírtakból.

„Érdekfeszítő, izgalmas alkotás született. Sokszor belefeledkeztem az olvasásába” – mesélte Tóth Csaba Mihály, a KNBSZ alezredese, a kötet lektora szóbeli tartalomismertetője során.

Dr. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a magas színvonalú kutatómunka dicsérete mellett annak egyik tanulságaként kiemelte, hogy ismét kiderült, történelmünk során, a politikai aktorok rendre hajlamosak voltak túlértékelni Magyarország nemzetközi szerepét, miképp ezt a második világháborús béketárgyalások illúziója is bizonyította.

A pódiumbeszélgetés végén elhangzott, hogy a titkosszolgálatok nem önmagukért léteznek, mindig az állam érdekeit kell szolgálniuk.

Az érdeklődők számára a könyv elektronikus formában letölthető a KNBSZ honlapjáról.