Világos a kormány álláspontja az ukrán konfliktussal kapcsolatban

A találkozón Szabó István rámutatott a hazánkat is érintő biztonsági helyzet gyors, gyakran drasztikus változására. Mint mondta, a NATO által megállapított két (keleti és déli) fenyegetettségi irány metszéspontja éppen Közép-Európában található, ezért indult el a Magyar Honvédség soha nem látott arányú fejlesztése. Hozzátette, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elindításában kulcsszerepet játszott a Magyar Honvédség képességeinek évtizedeken át tartó leépítése, létszámának folyamatos csökkentése is.

Az aktuális biztonsági helyzet kapcsán hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború esetében Magyarország a konfliktus tárgyalásos befejezésének lehetőségében is változatlanul bízik, ám felkészül minden lehetséges forgatókönyvre. „A Magyar Honvédség feladatát a magyar-ukrán határon kettős céllal határozták meg” – mondta az államtitkár. Az egyik a Belügyminisztérium erőinek segítése a menekültek fogadása kapcsán, a másik annak az esetleges helyzetnek a kezelése, ha fegyveres csoportok sodródnának át Ukrajna területéről Magyarországra. Szabó István kiemelte: a kormány elítéli az orosz támadást, támogatja Ukrajna szuverenitását, és minden területen részese a békére törekvő uniós és NATO-s erőfeszítéseknek, addig a pontig, amíg az nem veszélyezteti a magyar emberek biztonságát. Ezért Magyarország nem támogatja, hogy fegyvert szállítsunk Ukrajnába, vagy hogy hazánkat más NATO-tagállamok fegyverszállítási tranzitterületnek használják. Ebben a konkrét helyzetben a magyar álláspont az, hogy a fegyverszállítás a helyzetet csak eszkalálja.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tekintetében rámutatott: a haditechnikai fejlesztések és a hadiipar újraindítása mellett a projekt az emberközpontúságra fókuszál, ezért hozták létre a katonai életpályamodellt, amely a felkészítésen, kiképzésen, oktatáson túl a katonák erkölcsi és anyagi megbecsülését tűzte ki célul. Mindezt úgy, hogy a pályára irányítástól a nyugállományú évekig minden időszakot felölel. Külön kiemelte az úgynevezett senior katonai szolgálatot, ami az ötven év feletti aktív katonai állomány tagjainak kínál lehetőséget arra, hogy katonaként az államigazgatás vagy az oktatás területén helyezkedjenek el, ott kamatoztatva tapasztalataikat. Szabó István az Obsitos Program kapcsán elmondta: a nyugállományú katonák segítségére és tudására ugyanúgy szükség van, ezért a Magyar Honvédség is mindenben támogatja őket, hiszen a katonai eskü valóban egy életre szól.

A honvédelmi államtitkár kitért az Önkéntes Tartalékos Rendszer sikerére is: ma több, mint 11 ezer önkéntes tartalékos katonája van az országnak, szemben a 2010-es állapotokkal, amikor mindössze tizenheten választották a haza szolgálatának ezt a formáját. A védelmi kiadások kapcsán úgy fogalmazott: 2016 óta évről évre, soha nem tapasztalt módon emelkedik a honvédelemre és a haderőfejlesztésre fordítható költségvetési tétel, az összeg 2022-ben már 1 003 milliárd forintot tesz ki, a 2024-es büdzsé pedig tervezetten 1 460 milliárd forint lesz.