Volt gestapósokat használt fel a CIA

A tudósok a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkosítás alól feloldott személyi dossziéit és titkos műveleteinek dokumentációját, valamint a katonai hírszerzés mintegy egymillió digitalizált iratát dolgozták fel az amerikai nemzeti levéltár megbízásából.

A Hitler árnyéka: a náci háborús bűnösök, az amerikai hírszerzés és a hidegháború című jelentésből kiderül, hogy az Egyesült Államok a háborút követően olyan Gestapo-tiszteket alkalmazott, mint Rudolf Mildner, akinek 1943-ban Dániában az volt a feladata, hogy összegyűjtesse és Auschwitzba deportáltassa az ország mintegy 8 ezres zsidó lakosságának többségét. Az elfogott embereket azonban a dán ellenállásnak sikerül megmentenie.

Az amerikai hadsereg ügyelt rá, nehogy az általa elfogott Mildner a háborús bűnöket felderítő hatóságok kezére kerüljön, mert hasznosnak ítélte azokat az ismereteket, amelyekkel a kommunista felforgató akciókkal kapcsolatban rendelkezett.

„Az amerikai hadseregben sokkal nagyobb volt a hajlandóság az iránt, hogy gestapósokat vessen be a kommunisták ellen, mint azt korábban gondoltuk, annak ellenére is, hogy a horderejét vagy a nagyságát tekintve a Klaus Barbie-éhez hasonló ügyet nem találtunk" – jelentette ki Richard Breitman, a washingtoni Amerikai Egyetem professzora. Breitman arra utalt, hogy Barbie, a „lyoni hóhér„ a háború után együttműködött az amerikai hadsereggel.

Tudtak Eichmann hollétéről

Mildner később Argentínába szökött, ahol találkozott Eichmannal, aki ugyanott kötött ki, miután 1950-ben elmenekült Európából. Eichmannt, aki megszervezte az európai – így a magyar – zsidóság haláltáborokba szállítását, az izraeli hírszerzés 1960-ban elrabolta, hogy Jeruzsálemben bíróság elé állíthassák. A legújabb nyilvánosságra hozott amerikai iratok szerint „a Nyugat tudott Eichmann bűneiről és a háború utáni mozgásáról is" – mondta Breitman, hozzáfűzve, hogy Eichmann szökésében egyetlen amerikai titkosszolgálat sem segített.

A jelentés szerint a CIA jelentős számban alkalmazott náci kollaboránsokat a hidegháború idején. Az amerikai hírszerzés ügynököket szivárogtatott be Ukrajnába a Szovjetunió bomlasztására, többek között Mikola Lebegyet. Lebegy egy a nácikkal kollaboráló ukrán félkatonai nacionalista szervezet tagja volt, amely etnikai tisztogatásokat hajtott végre.

Lebegy 1948-ban New Yorkba költözött és a jelentés szerint „az egész hidegháború alatt együttműködött a CIA-val".

A jelentés szerint a CIA eltitkolta védence és a nácik kapcsolatát és azt állította, hogy a férfi „ukrán szabadságharcos„. Egy 2003-as irat szerint a CIA „felbecsülhetetlen értékűnek„ minősítette (az 1998-ban elhunyt) Lebegynek az amerikai hírszerzés számára tett szolgálatait és megakadályozta, hogy kiutasítsák az országból.

Nyolcmillió irat

George Little, a CIA szóvivője pénteken kijelentette: „A CIA-nak sohasem volt olyan politikája vagy programja, amely náci háborús bűnösök oltalmazására, vagy arra irányult volna, hogy segítse őket megszökni a jogi felelősségre vonás alól amiatt, amit a háború idején elkövettek. Az ügynökség évtizedek óta együttműködik az igazságügyi minisztérium Különleges Nyomozóhivatalával (OSI)."

A náci háborús bűnök feltárásáról 1998-ban hozott törvény értelmében az Egyesült Államokban eddig mintegy 8 millió irat titkosítását oldották fel. A jelenlegi jelentés szerzői, Breitman és Norman J.W. Goda, a Floridai Egyetem professzora részt vett a dokumentumok alapján 2005-ben kiadott Az amerikai titkosszolgálat és a nácik című könyv szerkesztésében.

Az amerikai igazságügyi minisztérium nácivadász ügyosztályát, az OSI-t idén márciusban összevonták egy másik szervezeti egységgel és létrehozták az Emberi Jogok és Különleges Büntetőeljárások Részlegét. Az OSI a folyamatban lévő vizsgálatok védelmében mentességet kapott az 1998-as dokumentumközlési törvény hatálya alól.