Westerwelle: a helyzet nem oldható meg katonai eszközökkel
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2011. április 1. 14:34A líbiai helyzet nem oldható meg katonai eszközökkel – jelentette ki Guido Westerwelle német külügyminiszter pénteken Pekingben. Westerwelle szerint csakis politikai megoldás születhet, s e cél érdekében valamennyi érintett felet közös munkára szólította fel. Úgy vélte, az első lépés a fegyverszünet; Moammer Kadhafi líbiai vezetőnek „el kell hallgattatnia a fegyvereket”, és engednie kell, hogy a meginduljon a politikai folyamat.
A német diplomácia vezetője vendéglátójával, Jang Csie-cse (Yang Jiechi) kínai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit követően találkozott a sajtó képviselőivel.
Jang ez alkalommal ugyancsak kiállt a líbai válság diplomáciai megoldása mellett, s hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 1973-as számú határozata az erőszak beszüntetése és a polgári személyek védelme érdekében született. Hozzátette: Kína aggódik a folyamatos összecsapásokról és a polgári áldozatokról szóló közelmúltbéli jelentések miatt.
„Reméljük, hogy az érintett országok kitartanak a határozat mellett, tiszteletben tartják Líbia függetlenségét és szuverenitását" – hangoztatta Jang. Kína és Németország – Oroszországgal, Indiával és Brazíliával együtt – tartózkodott a BT-ben, amikor az március 17-én megszavazta a líbiai repüléstilalmi zónát elrendelő határozatot.
A washingtoni kongresszusban furcsállják az amerikai kivonulást
Robert Gates amerikai védelmi minisztert és Mike Mullen tengernagyot, az egyesített vezérkar főnökét csütörtökön meghallgatta a szenátus és a képviselőház fegyveres testületeket ellenőrző bizottsága. Gates egyebek között elmondta, hogy miután a NATO vette át a líbiai műveletek irányítását, az Egyesült Államok szombattól nem vesz részt a légi csapásokban, csak a légitámadások támogatásában, légi üzemanyag-utántöltésben, kutatásban, mentésben, felderítésben.
A kongresszusi tagok közül többeknek az volt a véleménye: érthetetlen, hogy Barack Obama kormánya miért vonul ki a líbiai lakosság megvédését és Kadhafi erőinek megbénítását célzó hadműveletből, amikor az sikeresnek tűnik. Furcsa, zavaros, bosszantó – ezekkel a jelzőkkel illette a döntést több szenátor.
„Döntésük időzítése tökéletes" – jelentette ki gúnyosan John McCain republikánus párti szenátor, utalva arra, hogy a légi csapások ellenére az utóbbi napokban Kadhafi erői törnek előre, és sorra foglalnak vissza városokat a felkelőktől.
Gates erre válaszul „szerencsétlen" egybeesésnek nevezte, hogy a líbiai kormányerők éppen az amerikai gépek visszarendelése előtt érnek el sikereket. Mullen ehhez hozzátette, hogy a gépek továbbra is készenlétben lesznek, és ha nagyon súlyosra fordulna a felkelők helyzete, akkor a NATO főparancsnoka segítséget kérhet az amerikai légierőtől.
Egy másik republikánus párti szenátor, Lindsey Graham kijelentette: a döntés, hogy az amerikai gépek csak abban az esetben bombáznak újra, ha a felkelők számára „pokollá válik a helyzet, annyira bosszantó, hogy nem talál rá szavakat". Egyúttal a döntés felülvizsgálatára kérte a kormányt.
Menekül Kadhafi környezete
Az újság értesülései szerint nem Músza Kusza, a Nagy-Britanniába menekült líbiai külügyminiszter az egyetlen, aki a süllyedő hajó elhagyása mellett döntött. Állítólag al-Bagdadi al-Mahmúdi kormányfő – aki egyben a parlament elnöke – szintén a távozást fontolgatja.
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió jelentése szerint többen menekültek Tunéziába Kadhafi szűkebb köréből. A beszámoló egy magas rangú diplomatáról, Sokri Gánemről, a nemzeti olajvállalat vezetőjéről, valamint Buzeid Dordáról, a titkosszolgálat első emberéről ejtett szót. Utóbbi kettő tagadta, hogy elhagyta volna az országot.
A líbiai állami televízió nyilvánosságra hozott egy Dordával készített telefonos interjút, amelyben a hírszerzés vezetője elmondta, hogy nem fogja elárulni a népet és a vezetőt. Dorda azt állította, meg sem fordult a fejében, hogy búcsút intsen Líbiának, és a történtek ellenére rendületlenül kitart Kadhafi mellett.
Két héttel ezelőtt líbiai kormánytisztviselők nagyobb csoportja érkezett Tunéziába, de helyszíni beszámolók szerint a hét közepén is több diplomáciai jelzéssel ellátott jármű távozott Líbiából.
Nemcsak a vezetők, az átlagemberek is menekülnek. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, António Guterres csütörtöki kairói látogatásán drámainak nevezte az észak-afrikai országban uralkodó állapotokat. Körülbelül 400 ezer ember menekült Líbiából a szomszédos Egyiptomba és Tunéziába, sokan pedig a harcoló lázadók és kormányerők közötti senki földjén rekedtek: az ő helyzetüket Guterres kétségbeejtőnek nevezte.
