Zavahri lett az al-Kaida új vezetője

Az Anszár el-Mudzsáhidín (a Szent harcosok követői) című honlapon található közlemény szerint az al-Kaida általános vezetése “konzultációk után" választotta ki a 60. évében járó Zavahrit a szervezet főparancsnokának, és ő vállalta a tisztséget. Kiválasztása várható volt. A közlemény nem szólt az eljárás részleteiről, de leszögezi, hogy ezzel aktussal tudtak a legjobban tisztelegni “mártírjaik" emléke előtt.

Zavahri – egy egyiptomi felső középosztálybeli orvos- és tudóscsalád sarja – június elején egy videoüzenetében, amely az első nyilvános reagálása volt bin Laden megölésére, fogadkozott, hogy a szervezet folytatja harcát az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Leszögezte, hogy Amerika “nem egy emberrel, de még csak nem is egy csoporttal áll szemben, hanem a muzulmánok nemzetével, amely feléledt fásultságából, lázad, és szent harca reneszánszát vívja".

A csütörtökön ismertté vált közlemény tele van az al-Kaida szokásos fordulataival, újabb fogadkozást tartalmaz az “Amerika és szövetségese, Izrael vezette, hódító hitetlenek" elleni harcra. Az al-Kaida soha nem fogja elismerni Izraelt, és továbbra is támogatja az afganisztáni, az iraki és az észak-afrikai muszlimokat, az egyiptomi, a tunéziai, a jemeni, a szíriai és a líbiai felkelést.
“Bátorítjuk az iszlám népét arra, hogy lázadjon fel, és kitartóan, odaadóan folytassa harcát mindaddig, amíg meg nem bukik a Nyugat által rájuk kényszerített minden korrupt és elnyomó rezsim" – írta a szervezet vezetése a közleményben.

Zavahri 1951. június 19-én a Kairó melletti el-Maádiban született polgári családban, apja neves orvos, nagyapja az arab világ egyik legelismertebb mecsetjének számító al-Azhar főimámja volt. Sebész képesítést szerzett 1974-ben, barátai gyakran nevezték költőnek". Igen fiatalon elkötelezte magát politikailag: 15 évesen csatlakozott a Muzulmán Testvériséghez. Az Anvar Szadat egyiptomi elnök elleni 1981. évi merényletben való részessége miatt három évet börtönben töltött, majd Szaúd-Arábiába, az Egyesült Államokba, végül a nyolcvanas évek közepén Pakisztánba utazott.

A szovjetek elleni szent háború" során találkozott Oszama bin Ladennel. Sorsuk összeforrott, még ha Zavahri 1973 óta az egyiptomi Iszlám Dzsihád tagja volt is, és csak 1998-ban csatlakozott az al-Kaidához. Az 1990-es években visszatért Európába. 1996-ban Oroszországban – ahol a csecsenföldi harchoz toborzott fegyvereseket – őrizetbe vették.

Két évvel később csatlakozott mentorához", és az Egyesült Államokban feketelistára került a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni 1998. augusztusi merényletek támogatása miatt. Egyiptomban számos merényletben – így az 1997-es, hatvankét ember, köztük 58 külföldi turista életét kioltó luxori támadásban – való részvétel miatt távollétében halálra ítélték.

Bin Laden jobbkezeként a régóta vesebántalmakban szenvedő al-Kaida-vezér személyes orvosa is lett. Az al-Kaida leglátványosabb merényleteiben – így a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokban – játszott vezető szerepe miatt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a legkeresettebb terroristák listájának második helyén szerepelteti. Fejére az amerikai külügyminisztérium 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki.

Ajman az-Zavahri Oszama bin Laden esze" volt. Bin Láden azután nőtte ki magát, hogy a két férfi találkozott – vélekedett Muntaszir az-Zajját egyiptomi iszlamista ügyvéd, aki jól ismerte Zavahrit. Hang- és videofelvételein válogatás nélkül ostorozta a pakisztáni vezetőket, az Egyesült Államokat, Izraelt, az ENSZ-t, az arab rendszereket és az európai országokat.

Többször is halottnak hitték, először 2002-ben, majd 2007-ben. Minden egyes alkalommal újból megjelent, hogy az Egyesült Államok afganisztáni vagy iraki politikáját ostorozza. Egyik közeli munkatársa szerint állítólag újból megnősült, és 2005-ben lánya született.