Magyar Honvéd 2014. április

Magyarország 15 esztendeje tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a világ legerősebb és legsikeresebb katonai szövetségének. Hazánkat – hét év együttműködést és felkészülést követően – 1997. július 8-án, a NATO madridi csúcstalálkozóján hívták meg a csatlakozási tárgyalásokra. Végül 1999. március 12-én lettünk a szervezet teljes jogú tagjai, és alig néhány nap múltán sor került az első jelentős szövetségesi szerepvállalásunkra is.

 

Megújult a Ludovika

800 000 munkaóra, naponta 400 ember áldozatos tevékenysége, 4,7 milliárd forint, 3000 négyzetméter természetes kőburkolat, 200 kilométer elektromos vezeték, 10 kilométer polc a könyvtárhoz – számokban így összegezhető az a munka, amelyet 2012 óta végeztek el a Ludovika Akadémia főépületének felújításakor. A budapesti Orczy-kertben található létesítmény áprilistól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) főépületeként nyeri vissza történetéhez méltó rangját.

Második hidegháború?

A Vlagyimir Putyin vezette Oroszország egy kínálkozó helyzetet kihasználva gyakorlatilag bekebelezte Ukrajna egy részét, a Krím félszigetet. A Nyugat kész helyzet elé került, de mik lehetnek a következmények?

 

Missziós hírek

A missziók elmúlt hónapjának eseményeit összefoglaló rovatunkban hírt adunk – többek között – az afganisztáni MH Műveleti Tanácsadó Csoport táborváltásáról, a szarajevói NATO-parancsnokság törzsfőnöki beosztásának átadás-átvételéről, illetve az MH EUFOR Kontingens 14. váltásának teljes műveleti készenlétet ellenőrző gyakorlatáról.

Veszélyzóna

A Nyitrától mintegy 60 kilométerre fekvő Nemeskosztolány (Zemianske Kostol’any) határában található a szlovák hadsereg vegyivédelmi kiképzőbázisa. A székesfehérvári MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj katonái 2007 óta, évente általában kétszer keresik fel ezt a speciálisan megépített objektumot, ahol a biztonsági előírások betartásával az összes mérgező harcanyag felderítését és mentesítését gyakorolhatják.

 

Márciusban történt

A Magyar Honvédség katonabúvárainak speciális kiképzéséről, a tatai és a szentendrei alakulatoknál történt parancsnokváltásról, a kaposvári Afganisztán-hétről, illetve a Szurmay-dandár toborzónapjáról is olvashatnak a haderő elmúlt hónapjának kiképzési és protokollhírei között.

 

Negyven év a levegőben

Prototípusát 1969-ben mutatták be, a magyar légierőben pedig 1974-ben állt hadrendbe az An–26-os szállító repülőgép. Az elmúlt negyven évben – naposcsibétől kezdve Mercedes terepjáróig – mindent szállítottak, ami a rakterükbe befért.

 

Anyagmozgatók

A logisztika fontossága leginkább akkor tűnik fel, ha épp valami gond adódik az ellátással, az utánpótlással. A kaposvári MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred közúton főként a Balkánra (Bosznia-Hercegovinába és Koszovóba) juttatja el mindazt, amit a magyar kontingensek igényelnek. Akadnak azért más úti célok is, mivel egy ideje a „boconádisok" feladata az Európa-szerte egyéni beosztásokat, azaz a nem fegyveres katonai szolgálatot ellátó magyar katonák logisztikai ellátása is.

 

Tavaszi Áttörés

A tatai Klapka-dandár 1. lövészzászlóalja és a szolnoki „könnyű vegyes" 2. százada alkotja azt a zászlóalj-harccsoportot, amely a Tavaszi Áttörés 2014 elnevezésű harckészségi minősítésre készül. A harccsoportnak országvédelmi képességét kell bizonyítania.

 

Hídépítők

Árkok, mocsaras területek, vízfolyások, patakok leküzdésére specializálódott a szentesi műszaki ezred alacsonyvízi hídépítő százada. A Magyar Honvédségben egyedülálló képességük szövetségeseink körében is ritkaságnak számít.

 

Hangtalan Pacsirta

A Magyar Honvédség „pacsirtafészke" Debrecen: itt talált otthonra ugyanis a több missziós váltást megjárt, 2009-ben vásárolt, az izraeli Elbit cég által gyártott három Skylark (Pacsirta) I LE távolról irányított felderítő-repülőgép.

Igáslovak

Az An–26-osok a világ szinte minden forrongó területének légterében repültek és repülnek, legyen szó Afrikáról, Ázsiáról vagy a Közel-Keletről. Igazi igáslovak az Antonov cég taktikai szállítógépei.

Boldog békeidők

Az Osztrák–Magyar Monarchia a korabeli Európa egyik vezető hatalmának számított, de vajon rendelkezett-e a politikai súlyának megfelelő haderővel?

 

Harc Kéthelyért

1941. április 12-én, a délvidéki bevetésre induló magyar királyi 1. Honvéd Ejtőernyős-zászlóalj egyik repülőgépe a felszállás közben lezuhant, s az égő roncsok között több ejtőernyős is életét vesztette. A magyar katonai ejtőernyőzés legnagyobb katasztrófája sokak előtt ismert, de arról talán kevesebben tudnak, hogy az ejtőernyősök a későbbiekben még számos harcban vettek részt. Különösen súlyos bevetések vártak rájuk 1944 őszétől a magyarországi hadszíntér legforróbb pontjain.

 

A szolnoki csata

Rendhagyó történelemórát szervezett a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány: ismét eljátszották az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik dicsőséges eseményét, a szolnoki csatát.

 

Kereszthegy

Játékfilmes elemekkel „fűszerezett" dokumentumfilmet készített a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiója. A helyszín Erdély, a Gyergyói-medence. A történések időpontja 1944. A szereplők a magyar királyi 65. határvadász-csoport veteránjai.

 

Logisztika a középkorban

A hadtáp volt maga a fegyver: ennél a címnél érzékletesebben aligha summázható a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet tartalma és mondanivalója, ugyanis a Pósán László és Veszprémy László által szerkesztett könyv a középkori hadszervezet és katonai logisztika kérdéseit taglalja.

 

Közérdekű

Összeállításunkban közöljük a március 15-e alkalmából miniszteri és vezérkari főnöki elismerésben részesültek névsorát, továbbá a 2014. február 24. és március 21. között elhunyt nyugállományú katonák, közalkalmazottak neveit.

 

Aki megsarcolta Berlint

Hadik András (1710–1790) összesen 57 évet töltött fegyverben, s katonaként három Habsburg-uralkodót szolgált. Pályafutása éppen 240 éve, 1774-ben ért zenitjére: előbb előléptették tábornaggyá, alig két hónappal később pedig kinevezték a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, az Udvari Haditanács elnöki tisztébe, amit aztán – első magyarként – haláláig viselt. Elismertségét jelzi, hogy kapott szobrot Bécsben (a burgringi Mária Terézia-emlékmű részeként) és Budapesten is: utóbbi a budai várban, a Szentháromság utca és az Úri utca sarkán áll.