„A világűr a hadviselés szinte minden szegmenséhez kapcsolódik”

Miért tartották fontosnak a képzés létrehozását?

Balázs: A magyar űrstratégiában kiemelkedő szerepet kap az utánpótlásnevelés. Így az NKE koordinációja mellett négy magyar egyetem (az ELTE, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni Egyetem és az NKE) négy űrrel kapcsolatos szakirányú továbbképzést indított, amibe immár huszonegy hazai egyetem csatlakozott be. Műszaki, természettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint társadalomtudományi képzési területeken. Idén volt az első diplomaosztó, 70 oklevelet adtunk át, ősszel pedig már angol nyelvű képzés is indul.

Bianka: Hazánk első űrstratégiája feladatként határozta meg az interdiszciplináris tudással rendelkező szakemberek képzését biztosító tudásplatform létrehozását. Jól mutatja a kezdeményezés jelentőségét, hogy a 2022-ben megalakult, 17 egyetemből álló UniSpace Magyarország konzorcium további négy egyetemmel bővül. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem konzorciumvezetői szerepe nem előzmények nélküli. A Külgazdasági és Külügyminisztériummal, mint az UniSpace programot felügyelő és irányító szervvel e területen 2019 óta működünk együtt és részt vettünk az űrstratégia kidolgozásában is. A közös erőfeszítések mostanra beértek, hiszen sikeresen megvalósítottuk a nemzetközi kitekintésben is egyedülálló UniSpace felsőoktatási innovációt.

Milyen lehetőségeket tartogatnak a képzések a honvédelemmel foglalkozóknak?

Balázs: Sokan érkeztek a katonaságtól a képzésekre. A világűr egy horizontális terület, a hadviselésben szinte minden szegmenshez kapcsolódik. A képzést kétféle céllal választják: vagy ezen az exponenciálisan növekvő területen akarnak dolgozni, vagy tágítani akarják a tudásukat a saját szűkebb szakterület művelése mellett.

Bianka: Eddig negyven olyan, kimagasló exportképességgel rendelkező magyar vállalkozást azonosítottunk, akik az űrszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységet folytatnak. Mivel kettős felhasználású a terület, a honvédelem részben a védelmi ipari tevékenységek szintjén kötődik ezekhez a cégekhez. A védelmi ipari, kritikus infrastruktúrát képező és nemzetbiztonsági kérdésekhez egyaránt tartoznak bizonyos műszaki fejlesztések, például a dróntechnika, a műholdas kommunikáció eszközei, a szoftverfejlesztés, vagy a fémipari tevékenység. Aki ezekkel foglalkozik, szintén megtalálhatja a számításait a képzés során. A mérnöki innovációk esetében átlagon felüli hazai hozzáadott érték és „know-how” képződhet, ami szintén fontos a szuverenitás és a nemzetbiztonság szempontjából.

Miért fontos a honvédelemnek az űr ismerete?

Balázs: A modern hadviselésnek elengedhetetlen része az űrszegmens, a Föld körüli pályákra helyezett műholdak kiegészítik a földi műveleteket, a megfigyelést, a navigációt, a kommunikációt. Ezen túl az elmúlt évitizedekben a világűrbe olyan kritikus infrastruktúrát telepítettünk, amit meg is kell védeni. Például a navigációs vagy az internethez nélkülözhetetlen eszközöket. Ezeknek a kiesése nem csak gazdasági, hanem védelmi képesség veszteséget is jelent egy országnak. A geopolitikai konfliktusok mindig tükröződnek a világűrben. 1981-ben az ENSZ-ben már említést tettek arról, hogy a fegyverkezési verseny ott is elkezdődött. A NATO pedig 2018-ban operatív hadműveleti területté nyilvánította a világűrt, sőt kijelentette, hogy a tagállamok műholdjai elleni esetleges támadások alkalmasak lehetnek a 5. cikkely szerinti védelmi mechanizmus beindítását.

Milyen fegyverekkel harcolnak a világűrben?

Balázs: Léteznek kinetikus fegyverek, amikkel egy űrhold szétlőhető a Földről. Ezek azért okoznak különösen nagy problémát, mert a kiiktatott eszköz több ezer darabja irányíthatatlan ágyúgolyóként, „űrszemétként” kering tovább, akár évekig, akadályozva, sőt veszélyeztetve más, akár saját műholdak működését. Ennél várhatóan népszerűbb lesz a kiberhadviselés, hiszen minden műhold egy sérülékeny informatikai rendszer. Például az oroszok sikeresen kiiktatták a Viasat K műholdas távközlési rendszert, ami sok európai üzleti felhasználó mellett az ukrán kormányzat részére is nyújtott szolgáltatást. Ez a támadás nem magát a műholdat érte, hanem a műhold szolgáltatásait a felhasználók számára elérhetővé tevő távközlési hálózatot. Ebből is látszik, mennyire összetettek az űrrendszereket érintő konfliktusok.

Van-e olyan igény a honvédelemben, ami megfogalmazódott a magyar űrjelenlét kapcsán?

Balázs: Az ukrán-orosz háború nagyon sok tapasztalatot hozott a modern hadviselés természetéről, amiben az űrszegmens is megmutatja magát. A most épülő, alacsony földközeli pályákra helyezett megakonstellációk fontos szerepet játszhatnak egy-egy konfliktusban. Azt is tudjuk az öbölháború óta, hogy a navigációs rendszerek és a földmegfigyelő műholdak képességei kardinálisak, és felismertük, hogy a magánpiaci szereplők komoly szereplővé lépnek elő hadviselés során az űrben is. Az Európai Unió ezért bejelentette saját műholdrendszere, az IRIS-square megépítését, amire hárommilliárd eurót szánnak, míg Elon Musk SpaceX-jébe eddig 32 milliárd dollárt invesztáltak az Egyesült Államokban. Ez részben mutatja Európa lemaradását az űrszektorban.

Bianka: Magyarország kicsi ahhoz, hogy űrképességeit illetően stratégiai autonómiáról beszéljünk, hiszen erre csak néhány ország képes, például az USA, Kína, Oroszország. Európának össze kell fognia, ha tartani akarja a lépést. Az USA védelmi szinten a szövetségesünk, amely mellett az európai űrképességek fejlesztése kulcsfontosságú. Ezek egyik mérföldköve volt a navigációs műholdrendszer kiépítése. Ide tartozik a Galileo, a Copernicus megalkotása is. 2021-ben 16 milliárd euróra emelték a műholdakra szánt költségvetést.

Jelenleg zajlik négy magyar űrhajós kiképzése, akik közül az egyik jövőre csatlakozhat egy nemzetközi küldetéshez. Kit fognak választani?

Bianka: Az űrhajósjelöltek kiképzésének magyarországi szakaszai befejeződtek, a houstoni kiképzés pedig megkezdődött. Nagy öröm számunkra, hogy a képzésbe az UniSpace Magyarország Konzorcium partneregyetemei és oktatói is bekapcsolódtak. A négy jelöltből kettőt hamarosan kiválasztanak. Emellett lényeges, hogy a négy más-más tudományterületen magasan képzett szakember tudása egyedülálló lesz hazánkban. Magyarország érdeke, hogy azok a jelöltek, akik végül nem mehetnek az űrállomásra, ők is részt vehessenek a földi tevékenységekben, és az űrszegmensben kamatoztathassák tapasztalataikat. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország aktív szereplője legyen e területnek és az űrrepülés nemzetközi terében ezáltal is szerephez jussanak a hazai szakemberek. A nemzetközi űrállomáshoz hasonló, de a Hold körül keringő űrállomás fog létrejönni, ami majd a holdmissziókat fogja kiszolgálni. Nagy dolog ez: a kiválasztott kutató a második magyar űrhajós lesz a világon.

Van olyan magyar szellemi alkotás a világűrt illetően, amire büszkék lehetünk?

Bianka: A Lechner Tudásközpont nagy pontosságú földmegfigyelési és adatfeldolgozási képességeket és módszereket fejleszt magas szinten, ami a gazdaság és társadalom számára, így például a mezőgazdaság és klímavédelem területén is hasznosnak bizonyul. Ipari szempontból az Admatis Kft. által kifejlesztett Thermal Guard Assembly-t (TGA) említeném. Ez a mérnöki innováció a legnagyobb magyar repülő űreszközként fontos szerepet tölt be az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Unió közös légkörösszetételt monitorozó, környezetvédelmi műholdsorozatában.

Végezetül, mi az a meglepő tény, amit egy átlagember nem tudhat a világűrről?

Bianka: Most körülbelül tízezer aktív műhold kering Föld körüli pályán, a számuk tizenöt éven belül elérheti a százezret!