Egy kalandvágyó huszár transzatlanti küldetése

„A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” – szólt a régi ima, amikor honfoglaló őseink rettegésben tartották fél Európát. Katonai örökségünk része a lehengerlő könnyűlovas technika, ami a fordítva nyilazásból hosszú fejlődésen át vezetett a huszárok gyors, kiszámíthatatlan stílusáig, és igen sikeresnek bizonyult a csatatéren. Még egy sakkbábu, a ló és annak furcsa lépése is szimbolizálja a könnyűlovasok értékét és leleményességét a hadszíntéren. Kalandvágy és kockázatkeresés jellemezte Karcag szülöttjét, Fabriczy Kováts Mihályt is. Köznemesi, az ekkor elzálogosított Nagykunság viszonyaihoz mérten vagyonos családból származott, ám szülei korai halála miatt hamar egyedül találta magát a nagyvilágban. Abban a korban szokás mondani, hogy a kiváltságlevél (redemptio) által megváltott jászkun lakosok pénz helyett a vérükkel adóztak önmegváltásuk után, hiszen a kiváltságlevél egyik sarkalatos feltétele volt egy huszárezred felállítása Mária Terézia szolgálatra ajánlva. Kováts Mihály már csak szülővárosa miatt is predesztinálva volt a lovas katonai pályára. A korabeli Karczagújszálláson, tehát a mai Karcagon a hadkiegészítés rendszere leginkább könnyűlovas katonák kiállításán alapult.

Kováts Mihály az osztrák örökösödési háborúban a jászkun huszárezred zászlósaként szolgált, de 1746-ban inkább porosz szolgálatba szegődött, így kénytelen volt a hétéves háborúban az osztrákok ellen harcolni. 1761-ben kilépett a porosz hadseregből, Lengyelország irányából a Magyar Királyságba belépve a hatóságok elfogták és az Udvari Haditanács utasítására Bécsbe hurcolták vizsgálati fogságba. Karrierje itt szintet ugrott, mert egyetlen oka lehetett annak, hogy kegyelmet kapott Mária Teréziától: korabeli adatok szerint több mint nyolcvan hadműveleti térképet lopott el távozásakor a poroszoktól. Ezzel értékes hírszerzői szolgálatot teljesített, amelynek eredményeképp felelősségre vonás helyett kegyelmet, főstrázsamesteri, illetve őrnagyi előléptetést és kegydíjat érdemelt ki.

Ez a tevékenység és nyughatatlan természete, például a bari konföderációban való szerepvállalása vethetett végett házasságának a nála jóval fiatalabb Szinyei Merse Franciskával. Feleségét rendre elhanyagolta, kiszámíthatatlanul viselkedett titkos megbízatásai miatt. Végül a fiatalasszonyt visszavitte szüleihez, majd elhagyva a Habsburg Birodalmat, Észak-Itálián keresztül a franciaországi Bordeaux kikötőjébe távozott. Onnan híres, latin nyelvű levelet írt Benjamin Franklinnek Párizsba, felajánlva szolgálatait az amerikai függetlenség ügyéhez. 1777 tavaszán kihajózott New Englandbe, hogy csatlakozzon a Kontinentális Hadsereg függetlenségi küzdelméhez.

1777 tavaszán meg is érkezett Bostonba. Rögös úton bár, de végül George Washington főparancsnok alkalmazta Kovátsot Kazimierz Pulaski lengyel gróf lovassági alakulatának ezredes-parancsnokaként. Kováts Mihály készítette el az amerikai lovasság első szabályzatát, meghonosítva magyar és európai lovas taktikákat az amerikai hadseregben. Szakértelmének nagy hasznát vették, hiszen a szigorú és kiszámítható angol stratégiák ellen sokszor kockázatos, de sikeres műveleteket lehetett végrehajtani a könnyűlovasság gyors és váratlan hadmozdulataival. Tisztként harcolt New Jersey északnyugati részén az angolok és az általuk felbiztatott indiánok ellen, majd Dél-Karolinába vezényelték Lincoln tábornok támogatására. Végül Charleston ostrománál esett el 51 évesen. Lövést kapott, így halála hozzá méltóan gyors és váratlan volt. Az Egyesült Államokban a mai napig az „amerikai lovasság atyjának” nevezik.

Életútja sokáig felderítetlen maradt, ezért sem alakult ki olyan kultusza hazánkban, mint Hadik Andrásnak vagy Bercsényi Miklósnak. Történetének felgöngyölítésében nagy szerepet játszott dr. Pintér Zoltán kutató (fenti képünkön), aki több évnyi kutatómunka eredményeképpen adott közre 2021-ben kétnyelvű kismonográfiát Kováts életútjáról, felderítve olyan részleteket Fabriczy múltjából, amelyek addig feltáratlanok voltak.

„A 20. században kiváló kutatók, például Póka-Pivny Aladár, dr. Antall József és dr. Zachar József ezredes is foglalkoztak Fabriczy Kováts Mihály életével. Az áttörés a levéltári adatbázisok digitalizációjának fejlődésével vált lehetővé. Ezen a folyamaton sokat lendített a Covid-19 világjárvány hátterében felgyorsuló online ügyintézés és iratgyűjtemények, illetve levéltárak közötti gyors kapcsolattartás lehetősége” – mondta a kutató. Kiemelte: Fabriczy Kováts Mihály nemzetközi karrierje, az amerikai és a lengyel függetlenségi mozgalomban való érintettsége, interkulturális szerepe miatt méltó az elismerésre.

„A lengyel függetlenségi mozgalom, azaz a bari konföderáció tagjaként, a lengyel függetlenség ügyéért küzdött, a Kontinentális Hadsereg ezredeseként pedig az Amerikai Egyesült Államok függetlenségéért halt hősi halált. Meggyőződésem, hogy személye alkalmas lehet például katonai alakulat hadrendi elnevezésére, közös hadgyakorlat elnevezésére, vagy úgy általában a NATO-n belüli magyar-szövetséges viszony szimbólumaként. A huszártechnikát harmincnégy nemzet tette magáévá magyarok útmutatása által. Ez nagy dolog. Emiatt emlékeznünk kell az emigráns katonáinkra is” – húzta alá dr. Pintér Zoltán.