A békét és a biztonságot szolgálják

A tárcavezető beszédében emlékeztetett: a Kossuth téren felsorakozott tisztjelöltek a magyar nép védelmére, az ország szolgálatára tesznek esküt. „Egyedülálló ez az eskü, hiszen egy feladatát ellátó személy az ember értékeinek legjavát, magát az életét ajánlja a haza szolgálatába" – tette hozzá. Mint mondta, ezt a szolgálatot úgy kell ellátni, hogy minden polgár elismeréssel szóljon a katonai hivatásról. A miniszter felszólította a fiatal tiszteket, hogy mutassanak példát hazaszeretetből, hősiességből, mutassák meg, hogy ha kell, esküjük szellemében a legdrágábbat adják ezért a hazáért.

Dr. Benkő Tibor úgy fogalmazott: a történelem bebizonyította, hogy a béke törékeny, ezért óvni és védeni kell. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, erős Magyar Honvédségre, új haditechnikai eszközökre és alaposan felkészített katonákra, tisztekre van szükség. Ezt a célt szolgálja a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amely biztosítékot jelent arra, hogy az ország védelme erős vállakon nyugodjon.

Dr. Áder János köztársasági elnök úgy fogalmazott: Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István király sorsunkat kötötte. Az államfő a katonákhoz szólva kijelentette, hogy hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Magyarország Szent Istvántól magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott, első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Hozzátette: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is. Áder János szerint akit mindez erősít, annak a hazaszeretetet nem kell megtanítani, mert tudja, hogy a hazát nem lehet lecserélni, ahhoz érdemes hűségesnek lenni, és ide kell hazatérni. Magyarország a történelem viharaiban is megmaradt, mert erős volt, miközben nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelemből. 

Áder János felidézte első királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét: „Légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Bár az ország sosem feledi a bűnöket – például Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az 1956-os megtorlást –, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra. Ez a Magyarország a 20. század végén ismét igent mondott egykori önmagára, igent a Szent István-i hazára és Európára" – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A téren – az ünnepélyes zászlófelvonás után – összesen 172 fő tett esküt, közöttük voltak tisztjelöltek, pályakezdő szerződéses és önkéntes tartalékos tisztek. A ceremónián a köztársasági elnök és a honvédelmi miniszter mellett jelen volt Korom Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke, kormánytagok, továbbá állami és katonai szervezetek, valamint a diplomáciai testület képviselői.