A tárcavezető Honvédelem és haderőfejlesztés – honvédelem és államigazgatás kapcsolata című előadásában a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program aktuális állásáról, valamint a következő évekre kitűzött célokról adott tájékoztatást. Beszélt a program megalkotásának okairól, a 21. század megváltozott biztonsági kihívásairól, az új hadviselési formákról, a kibertérben zajló hadműveletekről, a terrorizmus globálissá válásáról. Mint mondta, a NATO jelenleg két fő veszélyeztetettségi irányt, a keletit és a délit jelöli meg. Magyarország számára a déli a fontosabb, egyfelől a Nyugat-Balkán törékeny békéje miatt, másfelől az illegális migráció okozta fenyegetettség miatt.

Az új típusú kihívások tükrében halaszthatatlanná vált a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elindítása, amely lehetővé teszi, hogy 2026-ra a Magyar Honvédség a térség meghatározó, legkorszerűbb haditechnikai eszközökkel felszerelt, a kor követelményeinek mindenben megfelelő haderejévé váljon. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar katonák célja soha nem a háború. „A magyar katonák arra készülnek, hogy őrizzék a békét. Az a feladatuk, hogy tegyenek meg mindent a béke megőrzése érdekében" – mondta Benkő Tibor.

A tárcavezető rámutatott: bár a program egyik alappillére a haditechnikai beszerzésekről szól, annak legfontosabb eleme maga az ember, a katona. A kiképzési és oktatási rendszer szélesítése mellett a tárca ezért dolgozta ki azt az életpályamodellt, amely magában foglalja az ütemezett és folyamatos illetménynövekedést, a lakhatási támogatást, valamint az egészségkárosodás-biztosítási rendszert. A haditechnikai fejlesztések kapcsán Benkő Tibor kifejtette, hogy az a Magyar Honvédség minden területét érinti, s a legújabb eszközöket kifejezetten a magyar katonák igényei szerint gyártják. Felhívta a figyelmet a hazai hadiipar újraindítására is, hiszen a Magyar Honvédség kézifegyvereit a kiskunfélegyházi üzemben szerelik össze, s az itt készült fegyverekkel a jövőben valamennyi hazai rendvédelmi szervezet tagját ellátják majd.

Benkő Tibor külön kiemelte a tartalékos rendszer és a személyi utánpótlás rendszerének fontosságát. Mint fogalmazott, jelenleg mintegy kilencezren szolgálják hazájukat önkéntes tartalékosként, a cél pedig az, hogy a program végére ez a szám – a Magyar Honvédség állományának harmincezer főre növelése mellett – húszezer legyen. A fiatalok megszólításának kapcsán elmondta: a honvédelmi tárca számtalan olyan programot indított el, amelyek vonzóvá tehetik a katonai pályát a fiatalok számára. Példaként említette a Honvédelmi Sportszövetséget, a honvédelmi nyári táborokat, a Kadét Programot, a különböző tanulói ösztöndíjakat, valamint a debreceni Kratochvil Károly Középiskola mintája alapján országossá szélesítendő katonai középiskolai rendszert.

A tárcavezető elmondta: a kormány a nagyívű programhoz minden erkölcsi és anyagi támogatást biztosít, így Magyarország teljesíteni tudja a NATO-nak tett vállalását, azaz 2024-re a GDP 2 százalékát tudja védelmi kiadásokra fordítani. Ezt bizonyítja a honvédelmi tárca évről évre növekvő büdzséje is. „2020-ban 616 milliárd forintos költségvetéssel fog rendelkezni a tárca, ez az összeg 2016-ban mintegy 300 milliárd volt. Nagyon komoly anyagi támogatást és forrást kapunk ahhoz, hogy valóban fel tudjunk építeni egy olyan Magyar Honvédséget, amelyre szüksége van Magyarországnak a béke és a biztonság megőrzése érdekében" – zárta előadását Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

GALÉRIA