Állami légiközlekedési képzés indul

A sajtótájékoztatón elhangzott: 2014-ben kezdődtek meg az előkészítő folyamatok annak érdekében, hogy a 1998-ban megszűnt iskolarendszerű pilótaképzést új alapokra helyezve újraindíthassák. A pilóta és repülésirányító szakemberek utánpótlása mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának képzése alternatívát kíván nyújtani a magyar katonai pilóták képzését eddig biztosító NFTC (NATO Flying Training in Canada) program szerződésének 2019-es lejárta utánra.

Mint dr. Palik Mátyás ezredes fogalmazott, a képzés első négy szemesztere Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyik majd, ahol minden, a tiszti pályához szükséges elméleti és gyakorlati tudást megszereznek a hallgatók. Ezt követően már Szolnokon folytatják tanulmányaikat az utolsó két év során, ahol választásuknak megfelelően a Magyar Honvédség új Zlin típusú merev szárnyú repülőgépein, vagy pedig Mi-8/17 típusú helikopterein vesznek részt a pilótaképzésen.
A tervek szerint évente 15-20 légijármű-vezető és 10-15 repülésirányító képzését hajtják majd végre.

Dr. Koller József dandártábornok hangsúlyozta: a hallgatóknak egy szigorú és alapos oktatásban lesz részük, ami során 220-230 repült órát is a hátuk mögött tudhatnak majd a képzés végére, szemben más tanfolyamokkal. Mint fogalmazott: „Míg 150 órás elmélettel és 45 órás gyakorlattal a civil életben szakszolgálati engedélyt lehet szerezni, addig az állami repülés területén ezek a pilóták nemcsak A pontból B pontba kell eljussanak, hanem miközben vezetik a repülőgépet, harcolniuk kell, katasztrófák esetén zsákokat kell cipelniük a gátakra, vagy egy Gripen-pilótának el kell fognia azt a légi járművet, ami légteret sértett, és sorolhatnám azokat a pluszfeladatokat, amiknek egy katonai pilótának a képességei között ott kell lenni. Ebből adódóan sokkal mélyebb elméleti és sokkal mélyebb gyakorlati tudást fognak kapni a pilóták."

Fotó: a szerző felvételei