Apámat is elhozom!

Valahogy úgy, hogy a szokásos plázázós délutánon többen állnak a katonai jármű körül, mint a kirakatok előtt és kérlelik a mellette álló katonát: indítsa már be, nagyon dögös hangja lehet. Hiába, lefizetni, lekenyerezni sem lehet, ez csak bemutató, pontosabban annak a része.
Ha hatásvadász újságírói fogással élnék, akkor írhatnám, hogy „Elfoglalták a katonák az Alba Plázát!" Címnek nem rossz, mindenki felkapja a fejét, valóságtartalma viszont csekély. A helyzet ugyanis az, hogy kifejezetten a székesfehérvári bevásárlóközpont vezetőségének kérésére települ ki plázázni május 22-25-e között a Magyar Honvédség afféle tematikus hétre.

Most, ahogyan az a HUMWEE-ból is látszik – nem, elnézést kisasszony, még mindig nem indíthatjuk be, ez a szabály és tudja, nálunk a parancs, az parancs – szóval, ahogyan ez világos: elsőként a szárazföldi haderőnem mutatkozik be a fehérvári polgároknak. No meg a „vízi" – ugyanis az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj kézifegyverei és különleges felszerelései mellett különféle hajó-maketteket és modelleket is kellett kerülgetnie annak, aki éppen mondjuk moziba akar menni ma délután. Pár perc múlva éppen kezdődik a Vasember, de lehetséges, hogy a teljes menetfelszerelésbe öltözött magyar katona legalább annyira vasember, mint a páncélos multi-milliárdos playboy Tony Stark. Képzeletbeli amerikai szuperhős és a hazáját szolgáló hús-vér katona egy időben, egy helyen, érdekes párhuzam. És mindketten jártak már Afganisztánban…

Ez a különleges felszerelés persze hátizsákkal együtt nagyon nehéz, legalábbis a korai tízes éveit – és lelkesedésében néha a járókelők lábait – taposó Bodó Benedek szerint. Le fogja késni a film előtti reklámokat, ez garantált, ugyanis még csak most kapja meg arcára a zöld-fekete harci díszt.

„Előre hajolva kellett állnom, mert másképp hátra húzott volna a zsák" – nyilatkozza az alkalmi ifjú katona.

Közben a pláza egyik biztonsági őre az M4A1-es gépkarabélyt vizsgálgatja szinte alkatrészről alkatrészre és rádión meg is osztja tapasztalatait kollégáival. Bárcsak ők is ilyennel dolgozhatnának, brutális… (Lehet pályát kéne váltani…?)
Tényleg néha szó szerint kerülgetni kell a katonai standokat, de kommunikációs szempontból ez nem rossz, mert még a legérdektelenebb ember is legalább egy pillantást vet arra, amit ki akarna kerülni. De a többség megáll; kérdez, aztán általában csodálkozik a válaszokon. Tényleg több száz méterre lehet ezzel a… mesterlövész puskával lőni?

„Apámat is elhozom ide, ő is lövész volt. Persze már nem olyan jó a szeme ehhez" – mondja a különleges műveleti katonákhoz hasonlóan inkább inkognitóban maradó hölgy, Mariann. Aztán azzal folytatja, hogy eddig csak filmekben látott ilyen fegyvereket, hallotta a neveiket, és most legalább a vállához emelheti őket.

A szomszédos ruhaüzlet tulajdonosa bánatában elkezdi a kirakatot tisztogatni – teheti, hiszen az akciós blézereket ezekben az órákban nem nézegeti senki, nagyobb népszerűségnek örvend az M2-es nehéz géppuska, vagy éppen bármelyik hadihajó makett. Military butik, az kellene ide… Ő még nem sejti, hogy a katonák nem maradnak ám itt egész este. Sötétedéskor már a HUMWEE sem parkol a bejárat előtt, de ahogy mondják, holnap is van nap. Lehet találgatni, hogy vajon csütörtökön lezárják-e a tetőparkolót a légierő valamelyik gépe számára, vagy képzelt szuperhősök landolnak a tetőn…?

Egyik sem valószínű, de egy biztos: az ég igazi katonái itt lesznek.

Fotó: Galovtsik Gábor