Budapesti és vidéki események: október 28. – november közepe

A Parlamentben megalakult és ülést tartott az új kormány, amely bejelentette az általános amnesztiát a felkelők számára, a szovjet csapatok kivonását Budapestről, az ÁVH feloszlatását, a Kossuth-címer bevezetését és március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, valamint azt, hogy az új kormány nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli az eseményeket. Gerő Ernő és több sztálinista pártvezető családjukkal együtt Moszkvába menekült. Miután október 29-én a rendőrség, a katonaság és a felkelők vezetői megtárgyalták a fegyverszünet részleteit, a harcok elcsitultak, a szovjet csapatok pedig elhagyták Budapestet. Október 30-án került sor a Köztársaság téri ostromra, mikor a felkelők megostromolták és elfoglalták a Magyar Dolgozók Pártja budapesti bizottságának épületét.

A korábban betiltott politikai pártok is újra megkezdték működésüket, hogy felkészüljenek az ország koalíciós kormányzásában való részvételre. Október 30-án Nagy Imre bejelentette az egypártrendszer megszűnését és a szabad választások előkészítését. A Honvédelmi Minisztériumban eközben összeállították az új katonai vezetés feltételeit, amely a szovjet csapatok kivonását, valamint a Varsói Szerződés felmondását tartalmazta. Október 31-én érkezett az örömteli hír, hogy a szovjet kormány határozatot hozott csapatainak Magyarországról történő kivonásáról. Nagy Imre ezt követően beszédet mondott a Kossuth téren, amelyben bejelentette, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről. A szovjetek azonban már döntöttek a második beavatkozásról.