Életben kell tartani a Gulágok emlékét
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2016. november 29. 16:04A történészek és írástudók felelőssége, hogy életben tartsák a Gulágok emlékezetét, még akkor is, amikor látszólag fontosabbak a mostani történések – mondta Varga János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnök koordinációs helyettese november 29-én, kedden, Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartott konferencián.
Videó
Varga János vezérőrnagy a Gulág – A magyar fegyveres testületek tagjai szovjet fogságban 1941-1955
című konferencián elmondott nyitóbeszédében rámutatott, hogy a második világháborúban szovjet hadifogságba esettek története nemcsak évekre, de évtizedekre elegendő feltáró munkát igényel. Nem lehet egyelőre pontos adatokat fellelni a fogságba esettek számáról, és a táborokban elhunytakéról sem. A történészek ugyanakkor 600 ezerre teszik a szovjetek által elhurcoltak számát és hozzávetőlegesen 200 ezerre az elhunytakét – tette hozzá.
A nyugati hadifogságba esettek ennél jóval kevesebben, körülbelül mintegy 300 ezren lehettek, és általában sokkal jobb körülmények között várhatták a szabadulást, mint Szovjetunióban lévők.
A háború alatt elfogott magyar katonákat, csendőröket és civileket általában szovjet bíróság ítélte – koncepciós vádak alapján – 20-30 éves kényszermunkára. A leginkább Szibériában vagy Kazahsztánban lévő táborokat a rabok „földi pokolként" írták le a kevés étel, a túlzsúfolt körletek, a kemény munka, a hiányzó higiéniás és egészségügyi feltételek miatt. A rabok között taroltak a különböző betegségek, de a kemény időjárás is megtette hatását – mondta Varga János vezérőrnagy.
Dr. Horváth Csaba ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese elmondta: a konferenciát a Gulág Emlékbizottág segítségével szervezték a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének keretében. A múzeum több programot is kidolgozott a téma feldolgozására, például állandó kiállítást nyitottak és elkészítettek egy online katalógust, amelyet december 1-én tesznek elérhetővé az intézmény honlapján.
Az Elhurcolva – Távol a hazától, magyar katonák emlékei a szovjet fogságból 1941-1955 című katalógusban szinte minden olyan tárgy szerepel, amelyet valaha a táborokban készítettek és onnan hoztak haza. Ezek többnyire igényes munkával készült, vésett evőeszközök, csajkák és cigarettatárcák. Azon túl, hogy a katalógust bemutatják – tette hozzá a parancsnokhelyettes – egy felhívást is közzé tesznek: a fogságba kerültek leszármazottaitól várnak minden olyan tárgyi emléket, akár fényképet, levelet, amelyet felhasználhatnak a katalógus bővítésére.
A konferencián – mások mellett – felszólalt dr. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, dr. Stark Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa és dr. Bognár Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense
Fotó: Szikits Péter
