A miniszter a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalban, a helyi védelmi bizottság tagjai, a közigazgatásban tevékenykedők, aktív, tartalékos és nyugállományú katonák előtt tartott előadásában elmondta: a gyorsan változó biztonsági környezetben Magyarországnak önállóan is készen kell állnia arra, hogy megvédje magát. A NATO elvárásai szerint is katonai értelemben felkészült tagállamokra van szükség, hogy ezáltal az egész szervezet erősebbé váljon. A veszélyek közül kiemelte a migrációs válságot, a terrorizmust és az instabil európai, illetve az észak-afrikai régiókat, államokat. „A legfontosabb érdekünk, hogy környezetünkben béke és biztonság legyen" – hangsúlyozta Benkő Tibor. Hozzátette: ugyanakkor mindig készen kell állni, hogy értékeinket, szokásainkat és vallásunkat megvédjük. 

„Ezért döntött úgy a kormány, hogy Magyarországnak szüksége van egy erős, ütőképes, hazája iránt elkötelezett, lojális, jól kiképzett, felkészített katonákból álló, kiváló technikai eszközökkel felszerelt honvédségre. Azért, hogy a békét és a biztonságot bármikor garantálni tudjuk" – emelte ki a tárcavezető. Ehhez a kormány a megfelelő forrásokat biztosítja, így a honvédelmi költségvetés folyamatosan bővül: 2018-ban több mint 427 milliárd forint volt, 2019-ben pedig már mintegy 513 milliárd forint. A NATO elvárásainak megfelelően 2024-re elérjük, hogy a GDP 2 százalékát védelmi célokra költsék – mondta.  

Ahhoz, hogy valóban modern honvédséget tudjanak építeni, új katonai életpályára, az igényeknek megfelelő képzésekre van szükség. Ezzel párhuzamosan pedig be kell vonni a honvédelem ügye iránt elkötelezett civileket is: ezért jött létre a területvédelmi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszer. Jelenleg 8900 fő szolgál önkéntes tartalékosként, de a cél, hogy 20 ezer legyen az összlétszámuk, ezzel párhuzamosan pedig a hivatásos vagy szerződéses katonák létszámát 30 ezerre emelik.   

A modernizáció természetesen a katonák egyéni felszerelését, a haditechnikai eszközöket, a különböző fegyvereket is érinti. Mindent lecserélnek, méghozzá nem „levetett", hanem újonnan vásárolt eszközökre – fogalmazott Benkő Tibor. Mivel minden katonai képességet újjá kell építeni, ezért szükség van új harckocsikra, repülőgépekre, helikopterekre, légvédelmi rendszerekre és kézifegyverekre. Ha korszerű, a kor kihívásainak megfelelni képes, a régió egyik legütőképesebb hadseregét akarják létrehozni, akkor a vezetés-irányítás rendszerét is át kell alakítani – fűzte hozzá.

A fejlesztések nemcsak a honvédségről szólnak, de az egész ország gazdasági érdekeit is szolgálják. Erre jó példa a hazai hadiipar fejlesztése, a kiskunfélegyházi fegyvergyár beindítása. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a hadsereg és a társadalom kapcsolatára is, így például a honvédelmi oktatásra, illetve hazafias nevelésre. Jelenleg már 54 olyan iskola van országszerte, amely csatlakozott a kadétprogramhoz, s a számuk folyamatosan bővül. Az elkötelezett és tehetséges fiatalok támogatására szolgálnak a különböző honvédelmi ösztöndíjak, de nagyon népszerűek a honvédelmi táborok, s a különböző sportesemények, haditornák is.

GALÉRIA