Enyhíteni a feldolgozatlan múlt traumáját

Az államtitkár rámutatott, hogy a rendszerváltás előtt nem lehetett beszélni az 1941 és 1955 között fogságba esett és elhurcolt 600 ezer magyar ember szenvedéseiről, pedig közülük mintegy 200 ezren soha nem tértek haza. A málenkij robotra hurcolt embereket, civileket és katonákat háborús jóvátételként dolgoztatták a munkatáborokban – mondta, hozzátéve, hogy az elhallgattatást és a némaságot kívánta feloldani a Gulág-emlékév a történeti kutatásokkal, a megjelent kiadványokkal, konferenciák rendezésével és emléktáblák állításával. Az államtitkár méltatta a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársainak, kutatóinak munkáját, amivel lehetővé vált megismerni a múltnak ezt az elhallgatott fejezetét. Nagy jelentőségűnek nevezte azt a mostantól elérhető adatbázist, amely összesen 66 281 nevet tartalmaz.

Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka beszédében felidézte: az emlékévhez kapcsolódva az intézmény összesen hat projektet vállalt, amelyek közül hármat már teljesített. Egyebek mellett kiállítást és konferenciát szerveztek, elkészítettek egy online felületet, amelyen a hadifogságba hurcolt katonák tárgyai szerepelnek, illetve mától elérhető az a honlap is, ami a már említett több mint 60 ezer elhurcolt katona neveit és adatait tartalmazza. A weblap mellett egy könyvet is megjelentettek, amelyben fellelhetők az eredeti orosz nyelvű dokumentációk is.

Kovács Emőke, a Gulág Emlékbizottság szakmai vezetője elmondta: a kormány a 2015-től 2017. február 25-ig tartó időszakot nyilvánította a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé. Szavai szerint az elmúlt két évben nagyon sok bepótolnivalójuk akadt, hiszen a rendszerváltás előtt nem létezett emlékezetpolitika. Megjegyezte: bár az emlékév vasárnap véget ér, az emlékezés nem, és az ehhez kapcsolódó munkák is folytatódnak. Végső soron a szeretteiket elvesztő családok szenvedéseit és a feldolgozatlan múlt traumáját segített enyhíteni az emlékév például a mindenki által kutatható adatbázissal és a fiatalokat is megszólító rendezvényekkel. A hosszú távú célok között szerepel a különböző felületeken és szervezetek által készített adatbázisok harmonizációja.

Dr. Bonhardt Attila ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatója a Szovjetunió területére elhurcolt és ott meghalt katonák adatbázisa kapcsán elmondta, a második világháború alatt és közvetlenül utána több százezer magyar katona esett hadifogságba. Szovjet feljegyzések szerint 513 766 katonát és mintegy 150 ezer civilt hurcoltak el. A háború után – sőt, egészen a rendszerváltásig – a magyar kormányzat nem tett hivatalos lépéseket a szovjet fogságban meghalt magyarok személyazonosságának tisztázására. Végül a rendszerváltás után kiderült, hogy Oroszországban megtalálhatóak a foglyok nyilvántartásai, az úgynevezett ucsetnoje gyelók. Ezek segítségével sikerült beazonosítani a 66 281 áldozatot. A szabadon kutatható adatbázist a www.katonakagulagon.hu címen érhetik el az érdeklődők.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária