Felvonták a lobogót a nemzeti összetartozás napján

Az ünnepségen Magyarország lobogóját a honvédség díszzászlóalja vonta fel. A rendezvényen közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián mások mellett jelen volt dr. Áder János köztársasági elnök, dr. Simicskó István honvédelmi miniszter és dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját. Az erről szóló törvényben kimondták, „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az első világháborút lezáró 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója.

Fotó: Rácz Tünde