Jó úton halad a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program

A KBA Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ, valamint a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében idén szeptembertől programsorozat indult Biztonságról közérthetően címmel. A novemberi rendezvény főelőadója Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára volt, aki nyíregyházi előadásában Magyarország szerepét elemezte a NATO-ban a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tükrében.

Szabó István rámutatott: a program elindítását a biztonsági környezet folyamatos változása indokolta. Utalt a Nyugat-Balkán máig törékeny békéjére és az ukrán-orosz konfliktusra, amelyben egyértelműen megmutatkozott a hibrid hadviselés térhódítása. Mint mondta, hazánk közvetlen környezetében is vannak konfliktusok, ezt a helyzetet csak nehezíti az illegális migráció – amely Észak-Afrika és a Közel-Kelet felől fenyeget – és a terrorizmus globálissá válása. Magyarország az új fenyegetettségekre válaszul indította el a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek célja, hogy 2026-ra a Magyar Honvédséget a térség meghatározó haderejévé tegye. A honvédelmi államtitkár kiemelte: nélkülözhetetlen a nemzeti képességek erősítése, a nemzetbiztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia aktualizálása.

Az államtitkár bemutatta a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalását. Mint mondta, legmarkánsabban Irakban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban van jelen a honvédség. Rámutatott, hogy a jelenlegi, közel 1000 fős missziós létszámot a jövőben növelni kívánják. A szövetségi rendszer kapcsán kiemelte, hogy a NATO legaktuálisabb kérdései közé tartozik jelenleg a tagállamok tehermegosztása és haderő-készenlétének erősítése, a magyar kormány pedig elkötelezte magát kötelezettségvállalásának teljesítése mellett. „2024-re vállaltuk, hogy a GDP 2 százalékát fordítjuk védelmi kiadásokra. Ez azt jelenti, hogy évi 0,1 százalékos növekedéssel jutunk el oda" – mondta Szabó István, hozzátéve, hogy a kormány ezen felül is biztosít anyagi forrásokat, ezért évről évre nő a honvédelmi tárca büdzséje.

A honvédelmi államtitkár ismertette a jelenleg zajló, valamint a jövőben megvalósítandó haditechnikai beszerzéseket, amelyek minden haderőnemet érintenek a Magyar Honvédségen belül. Beszélt a digitális katona programról, a hazai fegyvergyártás újraindításáról, az innovációs és kutatási fejlesztésekről. Külön kiemelte az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésének eddigi eredményeit. Mint mondta, jelenleg mintegy kilencezren választották a honvédelemnek ezt a formáját, de a cél az, hogy húszezerre növeljék ezt a létszámot, miközben a Magyar Honvédség állománya harmincezer főre bővül.

Az államtitkár aláhúzta, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elsősorban a katonáról szól. „Haditechnikai eszközöket lehet vásárolni, de a hivatásukhoz, esküjükhöz, hazájukhoz hű katonák nélkül nem sokat érnek" – mondta Szabó István. Ezért dolgozták ki a Program szerves részét képező katonai életpályamodellt, amely magában foglalja az illetmények folyamatos növelését, a lakhatási, valamint az egészségkárosodási ellátási rendszert is. Felhívta a figyelmet a honvédelmi nevelés, a társadalmi kapcsolatok, a fiatalabb generációk megszólításának fontosságára is. „Ahhoz, hogy egy fiatal katonának álljon, olyan illetményt, olyan feltételeket kell biztosítani, hogy az vonzó legyen számára" – mondta Szabó István honvédelmi államtitkár, hangsúlyozva, hogy a tárca folyamatosan dolgozik azon, hogy minimálisra csökkentse a fluktuációt, s növelje a Magyar Honvédség megtartó erejét.