Kétszáz éve született Tóth Ágoston

Szöveg: Tamás Tibor | 2012. november 6. 16:30

Két évtizeddel a rendszerváltoztatás után, el nem feledett honvéd hagyományaink idején meg kell állapítanunk: van mit felfedeznünk a múltunkon, van mit megismernünk és életünk részévé tennünk – jelentette ki dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke a polihisztor Tóth Ágoston emlékére rendezett konferencián.

Kiállítással egybekötött tudományos tanácskozást rendezett a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) november 6-án a hadtörténeti intézetben a kétszáz esztendeje született polihisztor honvéd ezredes, Tóth Ágoston Rafael emlékére.

Megnyitójában Szarka Gábor felidézte Tóth Ágoston életpályáját. „Egy rendkívül tartalmas, a haza és a honvédelem szempontjából rendkívül hasznos élet volt az övé. Fáradozásai nem vesztek el, hanem beépültek azokba a művekbe, amelyek létrehozásában része volt" – fogalmazott a honvédelmi tárca kabinetfőnöke. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kapcsán arra emlékeztetett: a Magyar Honvédség intézménye mellett ekkor jött létre egy rendkívül magas szakmai és erkölcsi mérce, amihez azóta is minden magyar katonának, minden honvédnek viszonyítania kell magát.

Szarka Gábor egy, a világháború idején dolgozott térképész századost idézve aláhúzta, hogy a térkép komoly dolog: minden megrajzolt vonalon emberéletek százai múlhatnak. Ez a tét változatlan, ezért ugyanazok az erkölcsi szabályok és parancsok érvényesek most is, mint amelynek úttörő honvédeink olyan fényesen megfeleltek – mondta a kabinetfőnök, majd kifejezte köszönetét a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatánál dolgozóknak, hiszen ők is e hagyományt élik meg munkájukban.

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka megköszönte a kiállítás és tudományos tanácskozás létrehozóinak közreműködését, széleskörű összefogását. Az előadások sorát Tóth László mérnök ezredes, az MH GEOSZ szolgálatfőnöke nyitotta meg Tóth Ágoston életrajzának ismertetésével. Leszögezte: a kivételes, sokoldalú tehetségű honvéd ezredes a jövő harcosa volt, maradandó értékeket alkotott. Jankó Annamária, a HM HIM Hadtörténeti Levéltár igazgatóhelyettese Tóth Ágostonnak a nagy jelentőségű második katonai felmérésben végzett tevékenységét ismertette. Kedves Gyula ezredes, kandidátus az ezredes szabadságharcban véghezvitt vitézi tetteiről szólt.

Hermann Róbert, a HM HIM parancsnokának tudományos helyettese hangsúlyozta: Tóth Ágoston 1849 után nem kergetett ábrándokat, naplója őszinte és valós kordokumentum. Előadásában bemutatta, miként vált Tóth Ágoston a szabadságharcot eltipró Habsburg-uralom foglyává, később pedig korszakos jelentőségű katonai szakemberré. „Tóth Ágoston méltatlanul elfeledett személyiség, akit feltétlenül vissza kell hoznunk a történettudományba és a nemzeti panteonba" – szögezte le.

Klinghammer István, az ELTE volt rektora kiemelte: Tóth Ágoston kezdeményezésével elérte, hogy „földrajzi társaság alapítassék Magyarországon". Még nagyobb jelentőségű, hogy a „hadi czélnál" messzebbre tekintve úttörőként megfogalmazta a „helyszínrajzolatok és földabroszok ipart, kereskedést előmozdító, közjólétet és míveltséget gyarapító" hivatását. Egyszersmind − elsőként a világon − a társadalom- és természettudomány, a kartográfia sokrétűségének, igényeinek összehangolásával képzelt el egy magyar helyszínrajzi intézetet, illetve tevékenységet – munkássága mindezzel nemzetközi jelentőségűvé vált.