A tárcavezető a helyi védelmi bizottság tagjai, a közigazgatásban tevékenykedők, a rendvédelmi és honvédelmi feladatokban közreműködő szervezetek, közoktatási intézmények, valamint a megjelent katonai szervezetek képviselői előtt tartott prezentációjában úgy fogalmazott: minden megyébe személyesen látogat el, hogy számot adjon a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program lényegéről, amelynek megvalósítása rendkívül fontos.

Benkő Tibor szerint napjainkban a biztonsági környezet rendkívül gyorsan változhat, így ahhoz, hogy békében éljünk, mindig készen kell állnunk. Emlékeztetett: az, hogy évtizedekkel a délszláv háború után a Nyugat-Balkánon viszonylagos béke és biztonság van, annak köszönhető, hogy több ezer békefenntartó katona őrzi a rendet, megakadályozva egy újabb háborús konfliktust. A miniszter felidézte egy 2006-os koszovói látogatását, amelynek során szembesültek azzal, mit jelent az, ha egy ország elveszíti a békéjét és biztonságát. „A 21. században, tőlünk 400 kilométerre, az egyik általános iskolában, decemberben is kitört ablakok mellett, szandálban tanultak a gyerekek" – tette hozzá.

Az Oroszország és Ukrajna közötti válság kezdetén szinte berobbant a köztudatba a hibrid hadviselés fogalma. Ezzel az új típusú hadviseléssel a 21. században megbénították egy ország vezetését, igazgatását, energiaellátását anélkül, hogy katonai csapást indítottak volna. Kihívások, biztonsági kockázatok, fenyegetések tömkelege van jelen napjainkban a kibertérben, amelynek mindannyian részesei vagyunk. „Az internet világában keresgélés a jó és rossz értelemben vett üzeneteket is eljuttatja hozzánk" – figyelmeztetett a miniszter, hozzátéve: mivel a kiberműveletek már NATO-szinten is bekerültek a műveleti eljárások listájába, a Magyar Honvédség Szentendrén létrehozott egy kiberképzési központot, amely a kibertérből érkező fenyegetések elleni védekezéshez szükséges oktatást és képzést biztosítja. A magyar katonák szakmai hozzáértését mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a NATO európai főparancsnokának magyar tábornok a kibertanácsadója.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: jelenleg a NATO két veszélyeztetettségi irányt jelöl meg, az egyik az Oroszország irányából, keletről érkező, a másik pedig a déli fenyegetettség, amely magában foglalja az instabil államok jelentette biztonsági kockázatokat, az illegális migrációt, valamint a terrorveszélyt. Ezzel kapcsolatban Benkő Tibor rámutatott: a gondokat ott kell kezelnünk, megoldanunk, ahol keletkeztek, és megengedhetetlen, hogy az illegális bevándorlók személyazonosság nélkül keresztülgyalogoljanak Európán. A miniszter hozzátette: nőtt a terrorizmus veszélye, és emelkedett a terrorcselekmények száma is, amelyekben eddig több száz civil vesztette életét.

A honvédelmi miniszter kiemelte: ahhoz, hogy garantálni tudjuk hazánk biztonságát, a kormány elindította a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek célja, hogy Magyarország erős, ütőképes, a kor követelményeinek megfelelő, kiválóan felkészített katonákkal rendelkező, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális és bármikor bevethető katonákkal rendelkezzen. A program két fő területre fókuszál: a honvédelmi rész középpontjában az ember, a katona és az őt körülvevő feltételrendszer áll. Kiemelten fontos a megfelelő életpályamodell kialakítása, az illetményrendszer, a lakhatási támogatás, vagy segítségnyújtás egy esetleges egészségkárosodás esetén.  „Ők azok, akik vállalták, hogy életüket adják a hazáért. Egy katonai életpálya ne csak addig tartson, amíg a katona aktívan szolgál, hanem azután is, amikor a katona már nyugállományba vonult" – fűzte hozzá Benkő Tibor. Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Honvédségnek jelenleg is mintegy négyszáz árvája van, akikről szintén gondoskodni kell.

A tárcavezető leszögezte: a Magyar Honvédség a társadalomból építkezik, e kapcsolatok erősítése rendkívül fontos. Ahhoz, hogy korszerű, ütőképes haderőt építhessenek, hazájuk iránt elkötelezett, lojális emberekre van szükség, méghozzá a legjobbakra. Ehhez gondoskodni kell a hazafias, honvédelmi nevelésről, amihez intézményekre, iskolák, illetve társadalmi összefogásra is szükség van – jelentette ki.

A program másik része a haderőfejlesztés, amely olyan haditechnikai eszközök beszerzését jelenti, amelyek képesek kezelni a 21. század kihívásait. A haditechnikai megrendeléseknél is a katonák igényeit veszik elsősorban figyelembe, kezdve a digitális katona programmal, amely a legkorszerűbb eszközöket biztosítja majd számukra – mondta Bekő Tibor. A kutatás, a fejlesztés, az innováció és a hadiipar képességeinek infrastrukturális megteremtése nemcsak hazai, de NATO-elvárás is egyben. A miniszter példaként említette a Kiskunfélegyházán felépített, kézifegyverek gyártását végző üzemet, ahol hamarosan megindul a sorozatgyártás. Az ott készülő lőfegyverekkel a katonák mellett a rendőrség és a büntetés-végrehajtás állományát is ellátják majd.

A tatai MH 25. Klapka György Lövészdandárt érintő beszerzések kapcsán a miniszter elmondta azt is: meg kell teremteni a feltételeket, hogy az új harceszközök mellé fizikailag és mentálisan is alkalmas katonákat találjunk. Az ő toborzásuk össztársadalmi feladat. Ezzel összefüggésben Benkő Tibor a fiatalok megszólításának szükségességéről, a honvédelmi oktatás és a hazafias nevelés lehetőségeiről is beszélt. Ismertette a tárca és a Magyar Honvédség eddig elért eredményeit, a Honvédelmi Sportszövetség, a honvédelmi táborok, az ösztöndíjrendszer, a Honvéd Kadét Program struktúráját, valamint beszélt a honvéd középiskolai rendszer továbbfejlesztéséről is. „Napjainkban már hatvanhárom középiskola tartja fontosnak, hogy a tantárgyak között megjelenjen a honvédelem kérdése. Komárom ebből négy ilyen intézménnyel büszkélkedhet." A miniszter felidézte: 2003-ban vezették be az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot, és 2010-ben Magyarországnak 17 tartalékos katonája volt. A rendszert megreformálták, és jelenleg csaknem 9000 önkéntes tartalékos katona van, akik között egyre több a fiatal. A cél a 20 ezres létszám elérése.

Benkő Tibor beszélt arról is, a Magyar Honvédség Regionális különleges műveleti parancsnokságot hoz létre Szolnokon, amelyet a NATO-tagországok mellett Ausztria is támogat, valamint Székesfehérváron egy többnemzeti hadosztály-parancsnokságot is szándékoznak kiépíteni. Mindkettő feladata, a térség biztonságának és stabilitásának garantálása.

A tárcavezető végezetül kiemelte: Európa biztonságáért a nemzetállamoknak kell felelni, így a kormány elkötelezett támogatásának köszönhetően minden évben a GDP 0,1 százalékával növelik a honvédség költségvetését.

GALÉRIA