Ma kell felépíteni jövőnk biztonságát

„A NATO a biztonság garanciája"

Köszöntőbeszédében a honvédelmi miniszter elmondta: Magyarország szeretné elősegíteni a NATO adaptációjáról szóló komplex vitát. Mint felidézte, hazánk a rendszerváltás óta nagyon hosszú utat tett meg: már 1992-ben, a Magyar Atlanti Tanács létrehozásával is hitet tettünk elkötelezettségünkről, 1999 márciusától pedig az észak-atlanti szövetség teljes jogú tagjai lettünk. A jövőt vagyunk képesek formálni, ha le tudjuk vonni a kellő konzekvenciákat a múlt és a jelen eseményeiből, így az ACT tevékenysége nélkülözhetetlen – szögezte le dr. Simicskó István. A miniszter hangsúlyozta: a NATO a biztonság garanciája, és Magyarország is egy erős és jól működő észak-atlanti szövetségben érdekelt, így együtt kell gondolkodniuk a hatékony válaszokról a jelenkor kihívásaira. Hazánk ennek jegyében még idén létrehoz egy új védelmi kutatóközpontot.

Dr. Simicskó István kiemelte: a technológiai forradalom közepette folyamatosan jelennek meg az új biztonsági kihívások, illetve intenzív és gyorsan bekövetkező válságok alakulnak ki. A stabilitás megteremtése és garantálása tehát kulcskérdés, hiszen ma kell felépíteni jövőnk biztonságát: ehhez olyan képességek kialakítására van szükség, amelyek segítségével a jövő kihívásaira is hatékony válaszokat lehet adni. A miniszter rámutatott: Európa biztonsági környezete az elmúlt években jelentősen romlott, ami részben az Európai Unió hibája is, de mindenkinek nagyobb felelősséget kell vállalnia a közös biztonság érdekében. Nőtt az instabil államok száma, ami önmagában is kockázatfokozó tényező: szembesülhettünk az illegális, tömeges migráció okozta veszélyekkel, a nemzetközi terrorizmus erősödésével, az ukrán válsággal. „Létérdekünk, hogy a környezetünkben biztonság legyen. Megértjük lengyel és balti barátaink aggodalmait, így döntéseket hoztunk, hogy segítsük őket, és a NATO is meghozta a szükséges intézkedéseket" – mondta a miniszter. Példaként említette a balti légtérvédelmet, amelyben Magyarország továbbra is részt vesz, V4-es keretek között pedig július 1-től egy magyar lövészszázad teljesít majd szolgálatot Észtországban.

Szorosabb együttműködésre van szükség

Jelenleg egyszerre kell válaszokat adni a keleti és déli kihívásokra, ugyanakkor minden baj egyszersmind lehetőséget is teremt a közös cselekvésre, és megerősíti a szolidaritást, az együttműködést, a szövetség összetartását – mutatott rá dr. Simicskó István. Mint mondta, Magyarország támogatja az új amerikai elnök, Donald Trump, illetve védelmi minisztere, James Mattis javaslatát, amely szerint a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni küzdelemben, konkrétan az Iszlám Állam elleni harcban. Emlékeztetett: hazánk az elsők között küldött mintegy százötven katonát Irakba a pesmerga erők kiképzése céljából. Emellett meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, miként lehetünk jelen még inkább e válság megoldásában.

Dr. Simicskó István hozzátette: az európai NATO-tagállamoknak mindenképpen többet kell költeniük védelemre. A magyar kormány korábban már döntést hozott a védelmi büdzsé GDP-arányos évi 0,1 százalékos emeléséről, és ha a helyzet indokolja, akár 2024-re is előre lehet hozni a 2 százalékos részarányos teljesítést. Magyarország továbbra is a szövetség oszlopos tagja szeretne lenni, és a hatékony, határozott, kemény fellépés híve a veszélyekkel szemben. A fejlesztések keretét egy tízéves, átfogó és komplex fejlesztési terv adja Zrínyi 2026 néven, amely a NATO elvárásainak is megfelel. A program célja a Magyar Honvédség felvértezése az új típusú kihívásokkal szemben a légi szállítási képességek, a helikopterképesség, a szárazföldi csapatok megerősítése, a tartalékos rendszer új alapokra helyezése vagy a kiberbiztonság erősítése révén. A miniszter kijelentette: bízik benne, hogy a tagállamok mind elkötelezettek a NATO transzformációja mellett, amihez ugyanakkor szorosabb együttműködésre van szükség úgy Európában, mint az Atlanti-óceán mindkét partja között.

Nincsenek gyors megoldások

Rose Gottemoeller, a NATO főtitkárhelyettese beszédében hitet tett a szervezet tevékenységének folyamatos aktualizálása mellett. Mint mondta, az utóbbi évtizedekben bekövetkezett bővítés eleve gondolkodásmód-váltást hozott a szövetség életében, amely 2001. szeptember 11. után története során először döntött a közös védelemről szóló 5. cikkely életbe léptetéséről. Az utóbbi években pedig a megnövekedett orosz fenyegetés miatt a hidegháború óta történt legnagyobb csapatmozgásokra került sor a keleti tagállamokban.

Rose Gottemoeller kijelentette: ha a szövetség szomszédai stabilak, a NATO tagjai is nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Mint elmondta, nagyon fontos koherenciát teremteni a stabilitás kiterjesztése kapcsán, tájékozottabb döntéseket kell hozni, és új szakpolitikai javaslatok készítésére is szükség van – e három tényező együttesen jelenti a NATO alkalmazkodóképességének kulcsát. „Nincsenek gyors megoldások" – szögezte le a főtitkárhelyettes, aki hangsúlyozta: a problémák kezeléséhez nemcsak összhangra és elszántságra, hanem megemelt költségvetésekre van szükség. „Ugyanakkor nemcsak többet kell költenünk, hanem jobban is" – tette hozzá.

Denis Mercier vezérezredes, a NATO Transzformációs Parancsnokság főparancsnoka szintén hangsúlyozta: az európai tagállamok az utóbbi időszakban soha nem látott kihívásokkal néznek szembe, miközben korunkban elmosódtak a háborús és békeidőszakok közötti határvonalak. Nagyon fontos, hogy megértsük a jelenlegi biztonsági környezet komplexitását, miközben a civil világ – például a nagy kereskedelmi társaságok – túlszárnyalta a védelmi szférát a kihívások kezelésében. Kulcskérdés tehát, milyen alapelvek mentén vihetjük elő a NATO innovációját, miként lehet növelni a szervezet reagálóképességét.

A megnyitóbeszédeket követően moderált beszélgetés következett Rose Gottemoeller, Denis Mercier vezérezredes, Petr Pável vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, illetve Hugues Delort-Laval altábornagy, a NATO SHAPE parancsnokhelyettese részvételével.

Fotó: Dévényi Veronika