Magyar Örökség-díjas lett a Ludovika Akadémia

1995-ben alapították a Magyar Örökség-díjat, amelyet azon magyar intézményeknek, csoportoknak adnak át, amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A díj odaítélése az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal hét-hét díjat osztanak ki. Idén a Ludovika Akadémia is ott volt az elismerésben részesültek között.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia a hazai katonai tisztképzés intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéról, I. Ferenc király harmadik feleségéről nevezték el. Alapítását egy 1808-as törvényrendelet mondta ki, létrejöttét alapvetően fő- és köznemesi adományokból finanszírozták. Az Akadémia monumentális épülete a Ludovika téren 1836-ra készült el. 1872-ben hoztak törvényt a működéséről, s az év novemberétől mint magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia kezdte meg a tisztképzést, amelyet egészen 1945-ös bezárásáig folytatott.

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott ünnepélyes díjátadón dr. Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke mondott laudációt. Beszédében kiemelte: a Ludovika szellemisége az intézmény felmorzsolása után is hosszú ideig élt. „Hányan éltek az esküjükhöz híven a ludovikások közül, akkor is, amikor számukra csak a kirekesztés, a megvetés, a népbíróság általi elítélések jutottak? Sok százan, sok ezren. Az ő emléküket őrzik a Ludovika Akadémia történetét megörökítő kiadványok, az ő nevük olvasható az alma mater épületében a Hősök folyosóján található emléktáblákon. Mindazoké, akik a két világháborúban életüket adták a Hazáért, amely számukra valóban csak nagybetűvel volt leírható" – mondta a történész.

A Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke rámutatott: mára a Ludovika és a ludovikás név visszanyerte régi fényét, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának hallgatói a Ludovika Zászlóaljban tanulnak és szolgálnak felavatásukig. „A jelmondat számukra ugyanaz, mint eleiké volt: „A Hazért mindhalálig!". Halniuk ne kelljen, de mi, akik figyeljük őket és büszkék vagyunk rájuk, tudhatjuk, hogy elődeikhez hasonlóan a jelmondatot komolyan gondolják és értelmezik. Méltó elődök nyomában méltó utódok képeztetnek. Őrizzék meg ők azt a szellemiséget, amelyet csak egy szóval lehet kifejezni: „ludovikás". Legyen ez így még sokáig!" – zárta méltató beszédét dr. Szakály Sándor.

A Ludovika Akadémiának ítélt Magyar Örökség-díjat dr. Klinghammer Istvántól, a Magyar Örökség-díj bizottság elnökétől Huszár János altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes és dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora vette át.