Megfelelő embert a megfelelő helyre
Szöveg: Galambos Sándor | 2013. január 17. 11:56Különleges műveletek végrehajtására alkalmas katonákat toboroz az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj. A jelentkezőknek egy tíznapos felmérő-felkészítő foglalkozáson kell bizonyítaniuk a felkészültségüket. A katonák közt csak Pitbull néven emlegetett kiválasztó keménységére jellemző, hogy tizenöt jelentkezőből január 16-ára – a nyolcadik napra – már csak heten maradtak „versenyben”.
Galéria
Évente két-három alkalommal szervez felmérő-felkészítő foglalkozást az üres beosztások feltöltésére a szolnoki MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj. A toborzás zárt rendszerű, kizárólag más katonai szervezeteknél már szolgálatot teljesítő szerződéses és hivatásos katonák jelentkeznek az alakulathoz.
A kiválasztó – amit a különleges műveleti zászlóaljnál szolgáló katonák csak Pitbull-nak neveznek, utalva annak nehézségeire, a testet-lelket meggyötrő mivoltára – csupán a legelső lépcsőfok ahhoz, hogy az önkéntes jelentkezőből professzionálisan kiképzett és felszerelt különleges műveleti katona váljon. A „Pitbull" során a kiképzők arra törekednek, hogy a kiképzés teljes időtartalma alatt kibillentsék a jelentkezőket a komfortérzetükből, így mérve fel a szélsőséges helyzetekben produkált teljesítő- és problémamegoldó képességeiket, személyi és mentális tulajdonságaikat.
A kiválasztás során a jelentkezők számot viselnek, nevüket és rendfokozatukat tíz napra „elveszítik", így biztosítva mindenki számára az egyenlő esélyeket és a felmérések objektivitását. Nem fontos a korábbi teljesítmény, csak a jelen számít, és az, hogy a kiképzőktől kapott feladatokat sikeresen teljesítsék. A tíznapos felmérő-felkészítő foglalkozás négy fázisból áll, ami biztosítja, hogy a lehető legtöbb, egymástól eltérő helyzetben és körülmények között történjen a jelentkezők objektív megfigyelése.
A „2013 Tél" nevet viselő mostani kiválasztó fizikai felmérési szakaszában a jelentkezőknek a Magyar Honvédség legmagasabb szintű, T4-es testnevelési követelményét kell teljesíteniük: 200 méter úszás, rövid (8 és 12 kilométer) és középtávú (16 kilométer) menetgyakorlat gyakorlóöltözetben 25 kilogrammos hátizsákkal.
A katonai tereptan és tájékozódás fázisa során a résztvevők tájékozódási képességét mérik fel; nappal és éjszaka úgy, hogy a jelöltek napi 25-30 kilométeres távot tesznek meg mesterséges és természetes akadályokkal teletűzdelt terepen. A meneteket önállóan hajtják végre, utak használata és társaik segítsége nélkül, gyakran szélsőséges időjárási körülmények közt.
A csoportmunka fázisában a jelöltek probléma- és konfliktusmegoldó, valamint vezetői és együttműködési képességeit figyelik meg a különböző feladatok alkalmával. A negyedig fázis pedig a kiválasztás utolsó szakasza, amelynek során a jelentkezőknek egy nagy távolságú, 40 kilométeres menetgyakorlatot kell végrehajtaniuk gyakorlóöltözetben, 35 kilogrammos hátizsákkal.
A kiválasztás ideje alatt a katonák teljesítőképességét tovább rontja a rendszeres alvásmegvonás, a jelöltek ugyanis naponta csak 3-4 órás pihenő-, regenerálódási időt kapnak − esetenként bontva. Az alapszabályok megsértése, a parancsok késve történő teljesítése, a kiképzőktől kapott instrukciók pontatlan végrehajtása pedig büntetést von maga után. A büntetések nem sérthetik a jelöltek személyiségi jogait és nem okozhatnak egészségkárosodást, ezért a legtöbb esetben valamilyen fizikai gyakorlatot (fekvőtámasz, felülés, lovaglóállás, futás stb.) jelentenek.
Cseklán István alezredes, a zászlóalj megbízott parancsnoka a honvedelem.hu-nak elmondta: a „Megfelelő embert a megfelelő helyre" elv alapján végrehajtott felmérő-felkészítő foglalkozás célja a legkiválóbbak kiválasztása. A kiképzők munkájának eredményességét a honvédség szakpszichológusai is segítik, akik írásbeli tesztek, műszeres vizsgálatok és stresszhelyzetekben történő megfigyelések útján vizsgálják és elemzik a jelentkezők kompetenciáját, mentális és személyiségjellemzőit.
A „Pitbull" során a jelöltek megismerhetik a saját tűrőképességük határait, bizonyítaniuk kell bajtársiasságukat, józan ítélőképességüket, elszántságukat és akaraterejüket. A különleges műveleti erők tagjainak ugyanis olyan feladatok végrehajtására kell felkészülniük, amelyek teljesítésére a hagyományos katonai szervezetek csak részben vagy egyáltalán nem képesek.
A különleges műveleti katonák kiválasztásának és kiképzésének rendszere 2006 óta működik a zászlóaljnál, a munkát 2010-ig az amerikai különleges műveleti kiképzők segítették. Az alakulat évente két-három alkalommal szervez ilyen felmérő-felkészítő foglalkozást, akik pedig teljesítik az ezeken elvárt szintet, megkezdhetik a tíz hónapos – egészségügyi specialistáknak egyéves − különleges műveleti alapképzést. Ennek során felkészülnek a szakfeladataik ellátására, parancsnokokká, felderítő, fegyveres, műszaki, egészségügyi, illetve híradó specialistává válnak. Az alaptanfolyam végén a követelményeknek megfelelő katonák ünnepélyes keretek közt megkapják a Különleges Erők karjelzését és a zászlóalj teljes jogú tagjaivá fogadják őket.
A képzés azonban részükre ezzel nem ér véget: egy emelt szintű tanfolyamot is el kell végezniük, amelyen többek közt menekülési, túlélési és helyiségharc-kiképzést kapnak. A felkészítés minden egyes fázisa szigorú vizsgával zárul, a „Pitbull" során 75-80 százalékos a lemorzsolódás.
Az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj katonáinak átlagéletkora 29 év, az alakulat végrehajtó alegységeinek 98 százaléka hajtott már végre különleges műveleti feladatot Afganisztánban.
Fotó: Tóth László és MTI