Mindenki egyért van!

Fegyverropogásból tehát nem volt hiány; némelykor a hallgatók által a hét folyamán homokzsákokból felállított lőállások mindegyikét torkolattűz és tömény füst borította.
A hallgatók az egyhetes komplex, kisalegység-szintű harcászati gyakorlat végrehajtása során terület-ellenőrzési, objektumbiztosítási feladatokat láttak el, de tevékenységük a nyugvás megszervezésére, a vezetésre és az épületharcra is kiterjedt. A „négy csíkot viselő" negyedéves tisztjelöltek ezeket a kihívásokat már parancsnoki beosztásban, a rájuk bízott raj teljes állományáért is felelősséget viselve teljesítették.

Pásztor Bence negyedéves lövész honvédtiszt-jelölt nagy kihívásként és nagy megerőltetésként értékelte a parancsnoki feladatok végrehajtását, ugyanakkor – társaival egyetemben – élvezettel vett részt a munkában.
Külön nehézséget jelentett a hallgatók számára, hogy a szerda éjszakát a rendkívül zord időjárási viszonyok ellenére a terepen, néhány sátorlapnyi fedél alatt töltötték, ami – néhányuk elmondása szerint – kellően megedzette őket a gyakorlat végrehajtására kitűzött csütörtöki napra.

A kimerültség és az időjárás viszontagságai szintén olyan körülmények, amelyekkel valós harctéri környezetben is számolniuk kell a katonáknak – vélekedtek a nem várt nehézségekről a gyakorlat vezetői.
A szakmai gyakorlat parancsnoka, dr. Hajdú István nyugállományú ezredes elmondta: „Arra törekedtünk, hogy a lövész-, a tüzér-, a felderítő és a harckocsizó hallgatók próbálják megismerni egymás szakmáját és megérteni azt, hogy igazából mindenki egyért van."

Vukics Ferenc őrnagy, a szakmai gyakorlat törzsfőnöke – figyelembe véve azt is, hogy a tanév csak alig két hete kezdődött el – elégedetten nyilatkozott a hallgatók teljesítményéről, és mint mondta, bizakodva tekint a következő, áprilisban esedékes gyakorlat elé.

Fotó: Rácz Tünde