Nincs többé „sárga torony”

A projekt, amelyben a honvédség közreműködik, a természeti értékek hosszú távú megőrzésének elősegítését, a védett és fokozottan védett fajok állományainak megóvását és a racionális, fenntartható tájhasználatot tűzte ki célul, és az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Bár a teljes rehabilitációt megelőzően történtek már kármentesítési munkák a területen, ez kizárólag a talajon szétszóródott hulladékok és lőszermaradványok begyűjtésére korlátozódott. A Környezet és Energia Operatív Program és Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program pályázati forrásából lehívható összegből megvalósuló, éveken átívelő projekt ennél sokkal többre vállalkozott: a terület teljes megtisztítására és az eredeti tájkép visszaállítására.

Az első ütem 588 és fél millió forintból valósult meg.
Ennek során az egykori bombázási területet nemcsak a felszínen, hanem az alatt is átvizsgálták, fél métertől 1,5 méteres mélységig. Az így előkerült robbanószerkezeteket az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred szakemberei hatástalanították, szállították el és semmisítették meg. Az alakulat katonái 2015 januárjában vették át a kijelölt területet. Az első lépcsőben összesen 223 hektárnyi célterületet mentesítettek. A tűzszerészek munkájuk során összesen 532 robbanótestet találtak, közöttük 207 különböző típusú bombát és 111 tüzérségi lövedéket, vagy annak maradványát. A második ütem még most kezdődik, a mentesítési munkálatok 2016-ban fejeződnek be.

Hende Csaba a sajtótájékoztatón a katonák teljesítményét méltatva elmondta: a terület teljes megtisztításának két fázisa volt. Az elsőben a felmérést végző szakemberek megjelölték azokat a helyeket, ahol feltételezhetőn robbanószerkezet lapult a föld alatt. Ezután következtek a katonai tűzszerészek, akik hatástalanították, felrobbantották vagy elszállították azokat. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ez nem is történhetett volna másképpen, hiszen a hatályos jogszabályok értelmében az ilyen jellegű munkát csak az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred szakemberei végezhetik el.

A projekt első szakaszának lezárása alkalmából a miniszter külön kiemelte a tűzszerészek áldozatos munkáját. „Nem csak itt, az egykori lőtéren, de szerte az országban nap mint nap kerülnek elő robbanótestek az építkezési munkálatok folyamán. Csak a tavalyi esztendőben 2612 riasztást kaptak a tűzszerészek. Idén már 1242-nél járnak. Nagy teher hárul rájuk, hiszen munkájukat csak a legnagyobb precizitással végezhetik. Ebben a szakmában csak egyszer lehet tévedni" – mondta Hende Csaba, aki megelégedettségét fejezte ki a hortobágyi munkálatok katonai vonatkozásával kapcsolatban. „Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar szívnek oly kedves Hortobágy egy darabját visszaadhatjuk a természetnek és a mezőgazdaságnak" – fejezte be tájékoztatóját a miniszter.

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a projekt folytatásával kapcsolatban kiemelte, hogy a lőszermentesítés tovább folytatódik, ennek során kerül sor a terület teljes megtisztítására. A szakemberek a felszínen található mesterséges célokat, az egykori katonai laktanya épületeket, köztük a híres irányító tornyot, a „sárga tornyot" már lebontották, a teljes mentesítés pedig 2016-ban fog befejeződni.

Szilágyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója a kivitelezési megoldások közül megemlítette, hogy a mesterséges dombok földjével a bombatölcséreket temetik be, a nagyobbakat pedig egybenyitják, hogy kisebb tavakat, vizes élőhelyeket alakítsanak ki belőlük. A projektnek köszönhetően visszaáll a területre jellemző ökológiai egyensúly, mind a növény-, mind az állatvilág tekintetében.

Dr. Böröndi Gábor dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) szárazföldi haderőnem főnöke a tájékoztatón az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a munka legnagyobb és legveszélyesebb részét a tűzszerészek végzik, ám a teljes projektben több, az ÖHP alá rendelt alakulat katonái is aktívan részt vesznek.
A Hortobágyi Nemzeti Park teljes rehabilitációs projektje 2018-ban fejeződik be, és összesen 3 és fél milliárd forintot fordítanak rá.

Fotó: a szerző felvételei