Robbanótestet emelnek ki a Dunából a tűzszerészek

Az AM–31-es Dunaújváros aknamentesítő hadihajóval érkeztek meg a Magyar Honvédség hadihajós és tűzszerész szakemberei a Képviselői Irodaház és a Parlament épülete között található kikötőpontonhoz. Hajdu Gábor mérnök ezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka ide hívta egyeztetésre a rendőrség, a polgári védelem, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a BKV képviselőit. Ugyanis a pontontól alig száz méterre, a Margit-híd pesti hídfőjének közelében, feltételezhetően világháborús robbanószerkezetet találtak egy nappal korábban a híd felújítási munkálataiban közreműködő búvárok.

„A robbanótest kiemelése előtti munkaértekezleten egyeztetünk arról, hogy az érintett szervek tagjaira milyen feladatok hárulnak majd, mialatt az alakulat tűzszerész búvára beazonosítja, a felszínre emeli és szükség esetén hatástalanítja a veszélyes szerkezetet" – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Hajdu ezredes.

Az alakulat parancsnoka hozzátette: az egyeztetésre azért van szükség, mert a robbanószerkezet nagyon rossz helyen van. Nemcsak azért, mert a Margit-híd közvetlen közelében bukkantak rá a búvárok, hanem mert parton több fontos közintézmény is található. Az ötszáz méteres biztonsági távolságon belül esik például a Parlament, a Képviselői Irodaház, sőt a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektuma is. Emiatt egy átlagos hétköznapon nagyon komoly fennakadásokat okozna az érintett területen lévő épületek kiürítése – amely elengedhetetlen az ilyen nagyságú tűzszerész munka ideje alatt – valamint a közúti forgalom leállítása.

Éppen ezért a tűzszerészek azt javasolják az érintett szervek képviselőinek, hogy a robbanótest kiemelését és hatástalanítását március 12-én, szombaton délelőtt végezzék el, mert talán a négynapos hosszú hétvége első napján okozzák a legkisebb fennakadásokat a környék és így a főváros életében – tudtuk meg Hajdu ezredestől.

Magáról a robbanótestről egyelőre még semmit nem lehet tudni, így az eszköz típusának meghatározása is a tűzszerész búvár feladata lesz, akinek nagyon barátságtalan körülmények között, több méter mély, erősen sodródó vízben, legfeljebb harminc centiméteres látótávolság mellett kell majd dolgoznia. Erre a feladatra az alakulat parancsnoka Vörös Mihály főhadnagyot, az alakulat egyik legrutinosabb, és a megfelelő búvár képesítéssel is rendelkező első osztályú tűzszerészét jelölte ki. A merülés vezetője pedig Gulyás Tamás főtörzsőrmester lesz, aki ugyancsak tapasztalt búvár-tűzszerész. A robbanótest pontos helyét pillanatnyilag egy piros színű bója jelzi a híd pesti hídfőjének közelében.

„Minden tűzszerész munka veszélyes, nincsen szokványos és nincsen rutin feladat. Mindegyik feladathoz úgy kell hozzáállnunk, hogy az a legveszélyesebb" – mondta Hajdu Gábor ezredes.

Az alakulat parancsnokától megtudtuk azt is, hogy a Magyar Honvédség tűzszerészei általában egy évben 3–4 alkalommal emelnek ki világháborús robbanószerkezeteket a Dunából.

Persze, ha a folyóban komolyabb munkálatokat – például mederkotrás, vagy hídfelújítást – végeznek, több veszélyes eszköz is előkerülhet a víz alól. Legutóbb egyébként tavaly decemberben kellett víz alatt megtalált robbanószerkezeteket kiemelniük és hatástalanítaniuk a tűzszerészeknek. Akkor a hárosi gázló közeléből – két egymást követő napon – került elő egy egy tonnás, valamint egy ötszáz kilogrammos amerikai bomba.

A feladatra kijelölt búvár-tűzszerésztől, Vörös Mihály főhadnagytól megtudtuk: a víz alatti tűzszerész munka azért fokozottan veszélyes, mert az emberi szervezet számára szokatlan közegben kell dolgozniuk, ahol a minimális látótávolság, a hideg és a vízsodrás is nehezíti a tevékenységet. Éppen ezért a merülést komoly felkészülés és a szükséges eszközök karbantartása előzi meg.

Gulyás Tamás főtörzsőrmester, a mostani kiemelés merülésvezetője elmondta: szerencsére már összeszokott párost alkotnak kollégájával, az elmúlt években közel harminc, hasonló feladatot hajtottak végre.

 
 Fotó: Rácz Tünde