Soha ennyi forrás nem jutott még a honvédségre

Németh Szilárd a szlovákiai ifjúsági táborban elmondta, a 2002 és 2010 közötti kormányok leépítették a hadsereget, ami azt jelentette, hogy fontos katonai képességeket szüntettek meg, az eszközök egy részét eladták, s laktanyákat zártak be, illetve elküldték a honvédeket. Ennek egyik oka az volt, hogy uralkodóvá vált az a vélekedés, miszerint a NATO-tagság garantálja az ország biztonságát, ezért a nemzeti hadseregre nem kell költeni. Azt azonban elfelejtették, hogy az észak-atlanti szövetség erejét az egyes tagállamok adják, így, ha ezek az országok gyengék, akkor a szervezet is az. A 2010-es kormányváltás idejére a honvédség létszámából 18 ezer főt küldtek el, s hiányoztak azok a fontos eszközök, képességek, amelyek az ország megvédéséhez szükségesek.

Mára – emelte ki az államtitkár – a kormány elhatározásának köszönhetően a helyzet sokat javult: a honvédelmi költségvetés a 2010-es duplája, 616 milliárd forint (ez 103 milliárd forinttal haladja meg a tavalyit büdzsét), s ennek az összegnek több mint a harminc százaléka megy fejlesztésekre. Ez azért fontos, mert egy NATO-ajánlás szerint a tagállamoknak a honvédelmi költségvetés legalább húsz százalékát kellene erre a célra fordítaniuk. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program teljeskörű modernizációt jelent, amibe beletartozik a felszerelés, a személyi fegyverzet, a haditechnikai eszközök megújítása, de a katonai életpálya, a honvédelmi oktatás, a kadétképzés, a tartalékos haderő és a fegyvergyártás kialakítása is.

A fejlesztésekre idén 216 milliárd forint jut, s a legfontosabb haditechnikai beszerzések közül Németh Szilárd kiemelte az új helikoptereket, repülőgépeket, harckocsikat és kézifegyvereket. Ugyanakkor nemcsak fegyvereket vásárolnak, de katonai képességeket is újra felépítenek, vagy újakat alakítanak ki.

„A magyar honvéd megérdemli, hogy végre ötven év után korszerűsítés legyen, a legmodernebb eszközökkel legyenek felszerelve, s büszkén állhassanak az emberek előtt" – hangsúlyozta Németh Szilárd, hozzátéve, a fejlesztéseknek emellett komoly gazdasági súlya is van. A fejlesztések során figyelni kell arra, hogy elsősorban európai gyártókat hozzanak helyzetbe, s arra is, hogy legyen valamilyen együttműködés a Visegrádi Országok között, hiszen így a tárgyalási pozíciók is erősödnének.

Kitért arra is, jelenleg kilenc országgal, köztük Romániával is van hadisír-megállapodása Magyarországnak; az úzvölgyi események durva megsértését jelentik ennek a szerződésnek, s a helyzetet úgy lehetne rendezni, ha a román fél mindenben tartaná magát a megállapodáshoz, illetve a történelmi tényekhez. Figyelembe kell venni, hogy valóban milyen nemzetiségű katonák nyugszanak az úzvölgyi sírokban, s azt is, hogy a székelyföldi magyarság nélkül nem lehet döntést hozni a kérdésben.

Fotó: Tóth László