A vértanúk életüket áldozták a hazáért

Az esemény a Himnusz közös éneklésével kezdődött, majd Hankóczi Gergely alezredes, tábori lelkész gondolataival folytatódott, aki hangsúlyozta: a vértanúk életüket áldozták a hazáért.

„Talán nincs a Magyar Honvédségben jobb mottó, mint ami a tatai dandáré, azaz: hittel, becsülettel. Amikor először láttam, akkor végtelenül nagy örömmel töltött el és nagyon megérintett, mert ez a két indok az, ami fontos ahhoz, hogy az ember valami fontosabbra tekintsen, mint a saját élete. Tizenhárom olyan vértanúról beszélünk, aki a hazáért adta az életét, azért a közösségért, amiben a jövőt látta, nem törődve azzal, hogy elesik a csatában, vagy hogy mi fog történni velük a későbbiekben” – fogalmazott a tábori lelkész.

Hankóczi Gergely alezredes párhuzamot vont az aradi vértanúk hősies szerepvállalása és a jelen olykor nehéz döntései között.

„A krisztusi szeretet táplálta őket is és hiszem azt, hogy tud táplálni bennünket is. Mindez személyes döntés, mint ahogy személyes döntés volt, hogy a vértanúk forradalom ügye mellé álltak és végig kitartottak. Mint ahogyan mindenkinek személyes döntése az, mi mellé áll és mi mellett tart ki, hittel, becsülettel” – zárta gondolatait az alezredes.

A megemlékezés a vértanúk nevei és utolsó szavaik felolvasásával folytatódott. Minden nevet egy-egy gyertya szimbolizált, amiket Horváth Sándor alezredes, az MH KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalj Parancsnoka gyújtott meg. Végül az aradi vértanúk emlékére az állomány tagjai is elhelyezték a megemlékezés mécseseit.

Az esemény a Szózat és a Magyar Takarodó hangjaival zárult.