Női „ügyek”

Egy személyügyes munkája elég összetett, sokrétű, főleg, ha műveleti területen egyedül végzi ezt. P. L.-né őrnagy azonban rutinosnak mondható, hiszen már második alkalommal szolgál az MH PRT-ban. Napjairól így mesél:
„Az előző misszióhoz képest a személyügyi feladatok alapvetően nem változtak, azonban kiegészültek különböző humánszolgálati tevékenységekkel. A hősi halottakról való megemlékezés, a hó végi születésnaposak köszöntése, sportrendezvények megtervezésében, lebonyolításában való közreműködés, majd a misszió végén a NATO-medálok és a „Békefenntartásért" szolgálati jelek átadásának megszervezése mind rám hárul. Mindezt szívesen és örömmel teszem, hiszen az állomány több mint nyolcvan százaléka az MH 5. Bocskai István Lövészdandár állományából érkezett velem együtt, így jól ismerem őket. Ezért is természetes, hogy napjában többször nyílik az ajtóm, és a katonák nemcsak személyügyi kérdésekkel, kérésekkel, de akár magánjellegű problémáikkal kapcsolatban is bizalommal fordulnak hozzám. A heti egy szabadnapom sem telik el tétlenül, mivel szeptembertől folytatom tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem humánerőforrás-management szakán, így néhanapján belelapozom a tankönyveimbe. Annak ellenére, hogy már második alkalommal szolgálok itt, így, az ötödik hónap végén – szabadság nélkül – elég sokat gondolok haza. Igaz, a gyermekeim már felnőttek, de azért anyai szemem még így, ötezer kilométer távolságból is rajtuk tartom."

Sokan úgy gondolják, hogy a jogszabályok világában eligazodni bonyolult dolog, s a jogászok munkája egyhangú és színtelen. Dr. N. R. százados – aki a PRT hatéves története alatt a kontingens második női jogász főtisztje – átvezet ezeken a szövevényes paragrafusokon, miközben bemutatja a szakma és a tábori élet „színeit". „A munkámban − ugyanúgy, mint otthon − foglalkozom büntető-, fegyelmi, kártérítési ügyekkel, beadványokkal, panaszokkal, részt veszek a parancsnoki hatáskörbe tartozó döntések előkészítésében. Ami itt műveleti területen számomra kezdetben újdonság volt, az a nemzetközi kártérítési ügyek intézése. Ezeken túl feladataim közé tartozik a különböző megbízási szerződések és megállapodások előkészítése, megkötése a helyi tolmácsokkal, az őrzés-védelmet ellátó őrökkel, valamint a tábor mellett található kis afgán piac alkalmazottaival. A felkészítés során sokat hallottam a helyi kulturális sajátosságokról, mint jogász érdeklődve tanulmányoztam az afgán «jogrendszert» és szokásjogot. Azt gondoltam, hátrány lesz, hogy nő vagyok, de örömmel tapasztaltam, hogy a helyiek elfogadnak és bizalommal fordulnak hozzám, akár egyéni problémáikkal is, ami a tábor lakóira szintén igaz. Sokan kikérik a véleményemet és tanácsomat például családjogi, polgári jogi vagy a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben. Szakmai segítséget nyújtok a Baghlan tartomány Khilagay bázisán állomásozó MH Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoportnak is, ugyanis náluk nincs rendszeresítve jogásztiszti beosztás. Bár a munkám a táborhoz köt, amikor csak lehetőségem nyílik, csatlakozom egy-egy konvojhoz.

Kiérkezésem előtt úgy éreztem, felkészültem Afganisztánból, olvastam a helyi szokásokról, sok történetet hallgattam végig már itt szolgált kollégáktól és ezernyi fényképet láttam. Első utam alkalmával azonban rádöbbentem, hogy nincs kép vagy elbeszélés, mely hűen visszaadná, hogyan és milyen körülmények között élnek itt az emberek. Nőként leginkább a gyermekek sorsa érintett meg. Ezeket az érzéseket és benyomásokat minden út után szeretem megosztani a családommal és a barátaimmal, így általam ők is egy új, az európaitól merőben különböző kultúrába tekinthetnek be. Ez az első misszióm, és ilyen hosszú ideig még nem voltam távol tőlük, de támogatásuk és szeretetük mindig átsegít egy nehezebb vagy fárasztóbb nap után"

– mondja a százados.

Fotó: A szerző felvételei