Ciprus nyugalmát védték

Hazaérkezett az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió (United Nations Peacekeeping Force in Cyprus − UNFICYP) magyar kontingensének 34. váltása. Összesen negyvenhatan fejezték be most külföldi szolgálatukat, a tiszteletükre rendezett visszafogadó ünnepségen – családtagjaik, barátaik és katonatársaik jelenlétében – az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka megbízásából Kiss Róbert ezredes köszöntötte a hazatért kontingens tagjait.

„Legyenek büszkék arra, hogy a feladatukat a joggal elvárt legmagasabb szinten, eredményesen teljesítették! Továbbfejlesztették nyelvtudásukat, megismerték más nemzetek katonáit, kiválóan képzett, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező tisztek, altisztek, szerződéses állományú katonák lettek, akik tudására, tevékenységére a Magyar Honvédségnek nagyon is szüksége van. Számítunk az önök tevékenységére, nem csak az elkövetkező években, hanem egy újabb misszióban, vagy külföldi gyakorlaton, hiszen akkor már a meglévő tapasztalatukra tudunk építeni" – köszönte meg a misszió tagjainak szolgálatát az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

A kontingens katonái közül – kiemelkedő munkájuk elismeréseként – a külszolgálat befejezése alkalmából az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka emléktárgyat adományozott Szász Márton alezredesnek, Garaczi László őrnagynak, Bolesza Róbert és Márkus István századosoknak, Makány Tamás hadnagynak, valamint Antal István zászlósnak. Kovács Vivien tizedes munkáját pedig emléklappal köszönte meg.

Ciprus 1960-ban vált függetlenné. Az újdonsült állam alkotmányában rögzítették a többségben lévő ciprusi görög közösség és ciprusi török kisebbség hatalomból való részesedését, valamint megtiltották a sziget Görögországhoz való csatolását. Ez igen heves ellenkezést váltott ki a görög ciprióták részéről, ami leginkább a Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete elnevezésű terrorszervezet egyre erőszakosabb akcióiban nyilvánult meg. Az új állami berendezkedést azonban nemcsak görög, hanem török részről is támadták. A török ciprióták nem elégedtek meg a kormányszervekben, közhivatalokban és a katonaságban nekik szánt 30 százalékos kvótával, és a görögökével azonos hatalmat követeltek.

Az állandó ellenségeskedés 1963 decemberében nyílt töréshez vezetett: a görögök felszámolták az ország kettős felépítését, és szinte minden téren korlátozták a török lakosság jogait. Az új, tisztán görög kormány, hatalomra jutása után a ciprusi törökök helyzete lényegesen megromlott. A jelentős túlerőben lévő görögök fegyveres támadásainak következtében sok töröknek csupán egyetlen lehetősége maradt, a menekülés.

Bár az alkotmány szerint brit katonák a függetlenné válás után is maradhattak a szigeten, 1964 márciusában már látszott, hogy egyedül nem tudják kézben tartani a helyzetet, ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsa felajánlotta saját békefenntartóit.

Az ENSZ BT 186. számú határozata értelmében 1964 márciusa és áprilisa között 6369 ENSZ-katona érkezett a szigetre, többek közt Finnországból, Svédországból, Angliából, Írországból, Kanadából és Ausztriából. A kialakult helyzetnek az 1974-ben bekövetkezett görög nacionalista puccs, és az azt követő török intervenció vetett véget, melynek következtében több mint 200 ezer görögnek kellett elhagynia az otthonát a sziget északi szegletéből. Házaikba, földjeikre a török hatóságok több tízezer törököt telepítettek be.

Bár az ENSZ a lehető legkeményebben elítélte a török hadsereg akcióját, az intervenciót követően a sziget megosztottsága állandósult.

A békefenntartó misszió 1964-ben indult, számos nemzet képviselői vettek és vesznek részt benne, napjainkban is. A két szembenálló ország közötti ütköző övezetben kell a békét fenntartaniuk, az 1974-ben kialakult és rögzített műveleti helyzetnek megfelelően.

A Magyar Honvédség 1993 óta vesz részt az ENSZ közel 5 évtizede tartó ciprusi békefenntartó küldetésében. Kezdetben négy magyar megfigyelővel, majd 1995-től katonai alegységgel is bekapcsolódott a tűzszüneti megállapodás fenntartásába, a szembenálló felek szétválasztásába, a szigetország fejlődését garantáló béke megőrzésébe.

A magyar kontingens a szembenálló erők szétválasztásáért felelős: egy ütközőzónában járőrözéssel ellenőrzik a status quo fenntartását. Feladatukhoz tartozik még többek közt az erődítmények építésének és megerősítésének megakadályozása, a katonai elterelő és provokációt kiváltó manőverek megelőzése, a légtérsértések felderítése, az illegális behatolók kiszűrése és a tiltott építkezések megakadályozása. Részt vesznek továbbá a szigeten lévő, még fel nem derített aknák keresésében, demonstrációk és tömegrendezvények rendfenntartásában, valamint a görög és török ciprióták közötti diplomáciai tárgyalások biztosításában.

Fotó: a szerző felvételei