„Vigyázz, az ellenség is hallja!”

A program keretében Molnár Zsolt alezredes, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka, dr. N. Rózsa Erzsébet egyetemi docens, dr. Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet (ZMNE SVKI) igazgatója, dr. Ujj András ezredes, tudományos rektorhelyettes és dr. habil. Ványa László okleveles mérnök alezredes, a ZMNE BJHMK Informatikai és Hírközlési Intézetének igazgatója cseréltek eszmét a témában. A moderátor dr. Isaszegi János nyugállományú mérnök vezérőrnagy volt.

A beszélgetés második részében – az észak-afrikai események, illetve a líbiai válság kapcsán – a modern infokommunikációs eszközök szerepére terelődött a szó. „A laptop használata önmagában még senkit sem tesz modernné", emelte ki Tálas Péter. „A számítógép, az internet egésze és annak részei, így a Twitter vagy a Facebook csupán eszközök, melyeket a posztmodern és a modern társadalmakban ugyanúgy használnak, ahogy az olyan törzsi viszonyok közötti országokban is, mint például Líbia. Attól, hogy rendszeresen twitterezünk, még nem lesz modern és korszerű sem az, amit írunk, sem az értékrend, amit képviselünk", fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő. Tálas Péter szerint a Facebook önmagában egyébként sem képes forradalmat csinálni, az internet ugyanis eleve túl demokratikus ahhoz, hogy alkalmas legyen hasonlóra. Ebből a szempontból inkább az al-Dzsazíra és az al-Arabíja televíziós csatornák szerepét hangsúlyozta.

„Az információs védelem módozatai nagyban eltérnek egymástól a hadszíntéren és az oktatásban", fogalmazott dr. Ujj András.

A ZMNE tudományos rektorhelyettese az oberammergaui NATO-iskolában eltöltött időkre visszaemlékezve felelevenítette: a vezetés mindig is a „mindenki csak annyit tudjon, amennyi a munkájához szükséges" elv megvalósítását tartotta szem előtt, és eszerint csoportosították mind az információkat, mind az információk felhasználóit. „Tudtuk, mihez férünk hozzá, de nem tudtuk, mihez nem. És az utóbbiból természetesen sokkal több volt", tette hozzá. A NATO-iskola emellett kettős informatikai biztonsági rendszerrel rendelkezik: az egyik a napi működéshez szükséges, a másik pedig egyfajta szűrőként funkcionál a NATO és az intézmény között.

Ványa László alezredes kifejtette: a modern hadviselés az elektromágneses és fizikai spektrumban is zajlik, az internet pedig egy újfajta eszköz ezen a téren. „Egyszerűbben férnek hozzá olyanok, akiket például telefonon nem lehet elérni: egy twitteres bejegyzés sokkal többeket képes mozgósítani, főleg, ha várják is azt az adott időpontban", mutatott rá az Informatikai és Hírközlési Intézet igazgatója, aki szerint az emberi tevékenységnek mára egyértelműen van egy cyber-dimenziója is: ma már nem lehet létezni e rendszerek nélkül, kiiktatásuk pedig évtizedekkel vethetné vissza az egyes társadalmakat. „Mint láttuk, ma már fegyverek nélkül is következhetnek be országokat megrázó fejlemények, elég csak az orosz-észt konfliktusra gondolni", tette hozzá Ványa László, aki azt is kiemelte, hogy a területen érvényesítendő következetes jogi eljárásrend – például a bizonyítási rendszer vagy a számítógépes nyomrögzítés – abszolút gyermekcipőben jár.

Mint fogalmazott, a modern tisztjelöltképzésben is kiemelt szerepet kell kapnia a vonatkozó ismeretanyagnak, az elektronikus hadviselés kérdéseitől kezdve az információbiztonság témájáig.

„A cyber-tér mára hadszíntér lett, a számítógépek pedig e hadszíntér elemei, még ha ezt sokan nem is hiszik el", tette hozzá Ványa László. „Nemcsak támadások érhetik a komputerünket, de fel is használhatják azt támadásokhoz úgy, hogy arról nem is tudunk. Ezek az úgynevezett zombihálózatok, amikkel a túlterheléses támadásokat hajtják végre: ilyenkor gépek sokasága szabályos, szabványos módon szólít meg egy adott rendszert, csak éppen olyan nagy számban, amitől az összeomlik. Ez az úgynevezett hacktivity-jelenség. A vezetési rendszerek ellen indított hasonló támadásokkal akár komoly ipari katasztrófák is előidézhetők. Ebből is látszik, hogy a cybervilág jelenti az aszimmetrikus hadviselés csúcsát: hiába öltek bele egy rendszerbe hihetetlen összegeket az egyes államok, adott esetben akár egy kis csoport hacker is össze tudja omlasztani ezeket."

Molnár Zsolt alezredes saját missziós tapasztalataira visszaemlékezve kiemelte: az informatika terén elképesztő lineáris fejlődésnek lehettünk tanúi az elmúlt években. „Amikor 2000-ben ciprusi kontingensparancsnokként szolgáltam, a negyven emberre egyetlen számítógép állt rendelkezésre egyetlen internet-hozzáféréssel. Ha azt akartam, hogy senki se üzenjen kifelé semmit, rázártam az ajtót erre a gépre. 2009-ben Afganisztánban már minden katonának saját laptopja volt", mondta. Mint Molnár Zsolt felhívta rá a figyelmet, eközben természetesen az ellenség sem alszik. „Tréfásan minden gép fölé kiírtuk: vigyázz, az ellenség is hallja!", fogalmazott az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka. „Amennyiben veszélyhelyzetről volt szó, black hole-t létesítettünk a tábor teljes területén:

ez azt jelenti, hogy bekapcsoltuk a zavaróberendezéseket. Így se kifelé, se befelé nem mehetett információ", mondta az alezredes, aki azt is kiemelte: Afganisztánban elsősorban az afgán katonákra jellemző, hogy olyan adatokat, ismereteket osztanak meg másokkal, amiket nem szabadna.

„Óriási tévedés azt gondolni, hogy ezek az emberek tanulatlanok. Van közöttük tanulatlan is, de az internetet, a mobiltelefont ugyanúgy használják, mint mi", tette hozzá. Mint Molnár Zsolt elárulta, a force protection tisztek, tiszthelyettesek munkájához éppen ezért szervesen hozzá tartozik az információs rendszerek alkalomszerű teljes ellenőrzése, és többször a fizikai biztonsági intézkedéseket is alkalmazni kellett, vagyis le kellett kapcsolni a rendszereket „A katonák mindezzel teljes mértékig azonosultak, hiszen a saját biztonságukról volt szó", fogalmazott az alezredes.

Ujj András szerint a szóban forgó ellenséges csoportok rendkívül hatékonyan működnek. „Kitűnően ötvözik az ősi módszereket a legfrissebb technológiákkal: kódolt telefonüzenetekben kommunikálnak egymás között, állandó mozgásban vannak, gyorsan reagálnak az eseményekre, és tökéletesen képzettek a lesvetések, rajtaütések terén. Ha tőlünk megy ki valamilyen információ, az veszteséggel járhat: fegyver, hadieszköz, a legrosszabb esetben emberélet vész el. Fordítva ez nincs így."

Molnár Zsolt kiemelte: a fenti veszélyek alapos ismerete és elhárítása érdekében mindenképpen életszerű kiképzésben kell részesíteni a tisztjelölteket.

Fotó: Dévényi Veronika