A bíborosra és a mártír katonára emlékeztek

Már több mint két évtizede, hogy a Szilágyi Erzsébet Nőegylet október utolsó napjaiban emléknapot rendez a Nógrád megyei Felsőpetényben és Rétságon, így emlékezve Mindszenty József bíboros 1956-os kiszabadulására, valamint az őt kiszabadító mártír katonára, Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagyra. A rendezvényhez védnökként 2010-től a Honvédelmi Minisztérium is csatlakozott.

Az idei, október 30-án, vasárnap megrendezett emléknap – a hagyományoknak megfelelően – Felsőpetényben, a Munkás Szent József templomban megtartott istentisztelettel kezdődött, majd a szertartást követően a résztvevők körmenettel vonultak át az Almásy-kastélyhoz. Itt raboskodott Mindszenty bíboros 1955. november 1-je és kiszabadulása, 1956. október 30. között. A kastély falán minderről egy emléktábla is tanúskodik. Ugyancsak egy tábla emlékeztet kiszabadítójára, Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagyra.

„Ma itt két emberre emlékezünk. Az egyikük Mindszenty József, Magyarország hercegprímása, a másikuk Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy. Egyikük Magyarország sok-sok polgárának első számú lelki vezetője, esztergomi érsekként maga is megízlelte a létező szocializmus börtöneit. Másikuk katonaember, aki a néphadsereg kötelékében is a hazáját szolgálni kész páncélostiszt volt. Az életük itt futott és fonódott össze néhány napra. Itt fonódott össze a kötelességteljesítésben" –  mondta a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke, majd arról beszélt, hogy Mindszenty bíboros „határozottan és keményen védelmezte mindazt, amit rábíztak: nem alkudott abban, amiben hite szerint nem alkudhatott. Ezt ugyan sokszor a szemére vetették, még övéi közül is – de a nehezebb utat választotta, és ügye vértanújává lett."

„A forradalom rendkívül komoly döntések elé állította a katonákat. Életre-halálra szóló személyes döntést kellett hozniuk arról, hogy kihez lesznek hűségesek: a hatalomhoz vagy a nemzethez. Döntést arról, miként kezeljék a laktanyák előtt tüntetők fegyver iránti követelését. Döntést arról, hogy részt vegyenek-e a tömegoszlatásokra egyedül rendelkezésre álló sortüzekben. Döntést – személyes és katonaszakmai döntést – arról, hogy csatlakozzanak-e a szovjet csapatok elleni harchoz. Döntést arról, hogy a szolgálati helyükön, a laktanyában maradjanak-e egyáltalán" – fogalmazott a kabinetfőnök.

A tiszti nyilatkozatot nem írta alá, és saját kérésére leszerelték. A tisztikar 36 százalékát távolították el hasonló okokból ebben az időben a néphadseregből! Letartóztatása után előbb életfogytiglanra, majd kötél általi halálra ítélték. A bűne annyi volt, hogy biztosította a hercegprímás útját Rétságról Budapestre."

A felsőpetényi rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták Mindszenty József és Pálinkás-Pallavicini Antal emléktábláját. A Honvédelmi Minisztérium nevében Szarka Gábor helyezte el az emlékezés virágait.

A megemlékezés délután Rétságon folytatódott. Az egykori laktanyában kialakított emlékparkban emléktábla és kopjafa őrzi a bíboros és az egykori katona emlékét.  A Felsőpetényből Budapestre szállított hercegprímás ugyanis egy éjszakát eltöltött itt, a rétsági kaszárnyában. Az itteni, hivatalos koszorúzást követően az ünnepségen részt vevők egy-egy szál virággal és gyertyagyújtással emlékeztek az 55 évvel ezelőtt történtekre.

Fotó: Girasek Károly (www.retsag.net)

További képekért kattintson galériánkra!