Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A hadisírgondozás össznemzeti ügy

Szöveg: Tamás Tibor |  2011. október 31. 7:19

Mindenszentek és halottak napja közeledtével ismét közfigyelmünk középpontjában áll a hazai hadisírgondozás. Hol tart most az egy esztendeje, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumból kiemelt hadisírgondozás ügye, amelyet jelenleg a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal lát el? Erről kérdezte dr. Töll László alezredest, a hivatal igazgatóját a honvedelem.hu.

Múltunkat gyakran nem csak szavakkal írták, hanem nemzetmegtartó katonai tettekkel is: az ősidőktől 1956-ig, világszerte egyedülálló a hősök, és sajnos az áldozatok száma is. Jelen ismereteink szerint csak az első világháborúban 660 ezer magyar katona esett el (több mint a második világégésben); továbbá a világ több tucat államában találhatók magyar katonasírok.

Számuk nagyságrendileg kétszázezer, mindezek azonban csak történészi becslések – szögezte le alezredes aláhúzva: egy 1924-es törvény nyomán 1945-ig rendben volt a magyar hadisírgondozás, azt követően viszont 1990-ig nem volt gazdája.

Jóllehet, katonanemzet vagyunk, hazánkat a kard ereje tartotta meg, és a nagyságunkhoz képest Lengyelországban, Németországban és Oroszország után a negyedik helyen állunk háborús vérveszteségek tekintetében Európában – a lakosság számarányához képest – hazánk földje szó szerint vérrel áztatott. Szinte minden településünkön van hadisír, és található katonai emlékmű is.

Külföldi katonák temetőit is megtalálhatjuk Magyarország több pontján, így például a legnagyobb német temető Budaörs határában nyugszik, a Brit Nemzetközösség sírkertje Solymár szélén áll, Harkányban bolgár, Beremenden pedig délszláv elesettek alusszák örök álmukat.

Ezen tények önmagukban is indokolják, hogy össznemzeti ügynek tekintjük a hadisírgondozást. A mindenekfölött álló kegyeleti kötelezettség mellett nagyon fontos a lelki béke megteremtése, a katonai-emberi becsület visszaadása, a történelmi és nemzettudat erősítése, benne az eleddig elhanyagolt, ám nagyon is szükséges hőskultusz építése-ápolása, a hősi halált halt katonákat megillető állami törődés kifejezése.

Mindezen kellett és kell változtatnunk, hiszen nemzetünk esetében különösen kiemelkedő a katonák szerepe; hadtörténetünk régebbi, mint maga az államiságunk, nemzeti történelmünk pedig jóformán színtiszta hadtörténelem.

Ezért munkálkodik a HM TKHH, és tevékenységéből adódóan szorosan együttműködik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal – húzta alá dr. Töll László alezredes.

Ugyanakkor az általa vezetett hivatal megkülönböztetett figyelmet szentel a kölcsönösség jegyében a mi külhonban nyugvó katonáink, vagy a nálunk eltemetett külföldi katonák nyughelyeinek gondozására. Ezt nemzetközi hadisír-egyezmények biztosítják. E téren nagyon jó kapcsolatokat ápolunk többek között a német, orosz, olasz, osztrák és a szlovén féllel. A hadisír-megállapodás megkötése a közeljövőben várható a Brit Nemzetközösséggel és Lengyelországgal. Szerbiával és Szlovákiával pedig tárgyalásokat folytatunk.

A nemzeti, azon belül a honvédelmi megújulás részeként újra a történelmi és a humanitárius szempontok szerint szemléljük és gondozzuk a hadisírok ügyét. Ennek jegyében tiszteljük – mint minden, magára valamit adó hadsereg – a saját elesettjeinket és az egykori ellenségét is.

Mindez alapjaiban dönti el erőnket és önbecsülésünket – hangsúlyozta az alezredes történész.

Ezért is született meg egy évvel ezelőtt a honvédelmi miniszter döntése, hogy a hadisírgondozás a HM keretén belül működjön. Minden bizonnyal ezért, valamint a hazai hagyomány alapján vállalta el önzetlenül s nagy odaadással a magyar hadisírgondozás feletti védnökséget a köztársasági elnök felesége, Schmittné Makray Katalin asszony, aki tábornok nagyapja s ejtőernyős tiszt édesapja révén ezer szállal kötődik a honvédségünkhöz.

A már említett körülményeken túl az 1999-es temetkezési törvény még a közeljövőben történő módosítása nyomán, valamint hogy november 15-től közvetlenül a miniszteri kabinet alatt, önálló osztályként dolgozik tovább a hivatal hadisírgondozással foglalkozó része, még tovább önállósul a hazai hadisírgondozás. Ily módon például még az idén beindul a hadisírgondozás internetes honlapja, keresőszolgáltatással.

Tervek között van a Zrínyi Médiával történő együttműködés: olyan kiadványok megjelentetése, amelyek kevésbé ismert tisztek, altisztek életrajzát ismertetik meg a nagyközönséggel.

Szeretnék visszaállítani a csapathagyományokat is – tájékoztatott dr. Töll László alezredes, és megemlítette: miután minden temetőben található katonasír, a hozzátartozóikhoz virágot, gyertyát vivő emberek ilyenkor (vagy a május végi Hősök napján) tegyenek egy virágot vagy mécsest a katonasírra, emlékműre, hiszen nekik is köszönhető, hogy mi itt lehetünk.

 Fotó: Dévényi Veronika és archív