A két nép közötti szoros barátság a lengyel identitás része

Bár a fegyver pontos krónikája nem ismert, valószínűsíthető, hogy 1939-ben, Lengyelország német megszállása után került magyar területre, a közös határon átözönlő menekültekkel együtt, akik előtt a magyar kormány megnyitotta a határt, menedéket nyújtva többek között a később Angliába távozó lengyel hazafiaknak is. Az ide érkező lengyel katonák nem tarthatták meg fegyvereiket, így kerülhetett a géppisztoly magyar kézbe, a második világháború után pedig múzeumba.

Kovács Vilmos hozzátette: fontosnak tartja a múzeumok közötti együttműködést. Nagyszerű eredménynek tartja a géppisztoly kölcsönadását, és reméli, hogy a jövőben lengyel múzeumokból is érkeznek majd hasonló programok keretében magyar műtárgyak.

Martonyi János beszédében kiemelte: ez a fegyver jelképezi a két ország kapcsolatát, amelyet semmiféle történelmi vagy politikai helyzet nem bonthat meg. Utalt rá, hogy az akkori helyzetben, Németország politikai szövetségeseként mekkora nyomás nehezedett a magyar kormányra. A németekkel szembehelyezkedve nem engedélyezték a Lengyelország lerohanására induló német csapatok átvonulását az ország területén, illetve befogadták a határon át menekülő, mintegy 130 ezer fős, katonákból és polgári személyekből álló csoportot.

Radoszlav Sikorszki külügyminiszter válaszában elmondta: nincs olyan lengyel, aki ne tudná, milyen szívélyes fogadtatásban részesültek itt egykor a menekültek. Hozzátette: a két nép közötti szoros barátság a lengyel identitás része.

Az ünnepség végén a lengyel külügyminiszter kitüntetést adott át dr. Kovács Vilmos ezredesnek, elismerve érdemeit a közös programok szervezésében, illetve Magó Károly zászlósnak, a Magyar Roncskutató Egyesület titkárának, valamint Galambos Gábornak, a Magyar Roncskutató Egyesület tagjának. Ők egy második világháborús angol Halifax bombázó felkutatásában működtek közre, melyben lengyel legénység lelte halálát.

Magó Károly elmondta,:az utánpótlást szállító gép Bácsbokod mellet zuhant le 1944-ben, ahol a helyi SS parancsnok nem engedte meg, hogy a legénységet eltemessék. A roncskutatók a gép darabjait, és a hajózók földi maradványait is megtalálták. „Minden katonának, nemzetiségtől függetlenül jár a végtisztesség, és mindent megteszünk azért, hogy aki a háború forgatagában ezt nem kaphatta meg, utólag részesülhessen benne" – tette hozzá a zászlós.

Fotó: Szikits Péter (HM HIM)